A háborúk, az erőszak és az üldöztetés minden korábbinál több embert kényszerítenek napjainkban arra, hogy elmeneküljön az otthonából – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hétfőnközzétett jelentéséből.
Mintegy 65,5 millió ember élt az otthonától erőszakkal elszakítva szerte a világban 2016 végén, azaz hozzávetőleg 300 ezerrel több embernek volt szüksége nemzetközi oltalomra, mint egy esztendővel korábban – áll az UNHCR idei Global Trends című jelentésében, amelyben a szervezet évről évre áttekinti a világ menekültügyi helyzetét.
Ez a 65,6 millió ember három különböző csoportból áll össze.
- Először is ott vannak a menekültek, akiknek a 22,5 milliós lélekszáma nagyobb, mint valaha. Közülük 17,2 millióért felelős az ENSZ menekültügyi szervezete, míg a többiek palesztin menekültek, akikről az UNHCR testvérszervezete, az UNRWA gondoskodik. A szíriai háború 5,5 millió fővel továbbra is a világ legtöbb menekültet számkivetetté tevő konfliktusa, ám ha csak 2016-ot magát nézzük, az elmúlt évben Dél-Szudánt kényszerült elhagyni a legtöbb ember, miután tavaly júliusban tragikus módon összeomlott a egy évvel korábban elindult békefolyamat. A fellángoló erőszak az év végéig 739 900 embert űzött el Dél-Szudánból – és ez a szám mára elérte az 1,87 milliót.
- A menekültek mellett továbbá ott vannak az úgynevezett belső menekültek, vagyis azok az emberek, akiket az erőszak elűzött az otthonukból, de a saját országukon belül találtak átmenetileg biztonságra. Az ő számuk 2016 végén 40,3 millióra rúgott, szemben az egy évvel korábbi 40,8 millióval. A belső menekültek szempontjából tavaly Szíriában, Irakban, illetve Kolumbiában volt a legsúlyosabb a helyzet. Ugyanakkor ez a probléma világméretű, és az otthonukból világszerte elűzött emberek közel kétharmada belső menekült.
- A harmadik csoport pedig a menedékkérők, vagyis azok, akik elhagyták az országukat, és a menekülteket megillető nemzetközi oltalomban reménykednek. A menedékkérők száma 2016 végén globálisan 2,8 millió fő volt.
A legtöbb menedékkérelmet 2016-ban Németországban adták be, szám szerint 722 400-at, ami újabb jókora ugrás az előző esztendei 441 900-hoz, és még inkább a 2014-es 173 100-hoz képest. Második a sorban az Egyesült Államok 262 000 menedékkérővel, harmadik pedig Olaszország 123 000 kérelemmel. A következő négy helyen Törökország (78 600), Franciaország (78 400), Görögország (49 800) és Ausztria (39 900) követik egymást.
Mindezek a hatalmas számuk híven mutatják, milyen mérhetetlen emberi ára van világszerte a háborúknak és az üldöztetésnek: 65,6 millió menekült azt jelenti, hogy
– ez több, mint a világ 21. legnépesebb országának, az Egyesült Királyság a lakossága.
Akárhonnan is nézzük, ez egy elfogadhatatlan szám, amely minden korábbinál hangosabban kiált szolidaritásért és azért, hogy tegyük közös céllá a válságok megelőzését és rendezését, illetve annak az együttes garantálását, hogy addig is, amíg ezeken a megoldásokon dolgozunk, a világ menekültjei, belső menekültjei és menedékkérői megfelelő oltalomban és gondoskodásban részesüljenek
– hangsúlyozta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – „Többet kell tennünk ezekért az emberekért. Amikor a világ tele van konfliktusokkal, elszántságra és bátorságra van szükség, nem félelemre.”
A jelentés egyik fő megállapítása, hogy változatlanul igen magas azoknak a száma, akik újonnan válnak menekültté. A 65,6 millióból 10,3 millió embert 2016-ban űzött el az otthonából az erőszak, közülük 6,9 millióan, azaz mintegy kétharmadnyian a saját hazájukon belül váltak belső menekültté. Ez annyit jelent, hogy
– az pedig kevesebb idő, mint ami ahhoz kell, hogy valaki végigolvassa ezt a mondatot.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy egyesek számára 2016 javulást is hozott az életükben: voltak az otthonukba hazatérő menekültek és belső menekültek, illetve akadtak, akiknek sikerült harmadik országokba áttelepülniük. Tavaly 37 ország összesen 189 300 menekültet fogadott be áttelepítés keretében. További mintegy félmillió menekültnek adatott meg, hogy visszatérjen a hazájába, illetve hozzávetőleg 6,5 millió belső menekült térhetett vissza a lakóhelyére – igaz, sokan távolról sem ideális körülmények között tették ezt meg, és rendkívül bizonytalanok a kilátásaik.
Világszerte a menekültek többsége – 84 százaléka – a múlt év végén az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban élt, ezen belül is minden harmadik (4,9 millió ember) a legkevésbé fejlett országokban talált menedékre. Ez a kiugró aránytalanság számos dologra rávilágít. Egyebek között arra, hogy változatlanul hiányzik a nemzetközi egyetértés a menekültek befogadását illetően, valamint arra, hogy a válságrégiókat milyen sok szegény ország veszi körül.
Mindez egyben arra is rámutat, milyen nagy szükség van arra, hogy a menekültekről és az otthonukból az erőszak által elűzött többi emberről gondoskodó országok és közösségek számottevő forrásokhoz és támogatáshoz jussanak. Amennyiben ez nem történik meg, az instabilitáshoz vezethet, negatívan hathat az életmentő humanitárius erőfeszítésekre, vagy akár másodlagos menekülthullámot is elindíthat.
Az érintettek számát tekintve változatlanul Szíriában vált a legtöbb ember menekültté, menedékkérővé, illetve belső menekültté – 12 millió fő, azaz az ország háború előtti lakosságának közel kétharmada. Ha a sok évtizedes palesztin menekülthelyzetet nem számoljuk, 2016 végén Kolumbiához (7,7 millió fő), illetve Afganisztánhoz (4,7 millió fő) volt köthető a világ második és harmadik legnagyobb menekült és belső menekült népessége. A sorban a harmadik Irak (4,2 millió fő), a negyedik pedig Dél-Szudán (3,3 millió fő), amely ország menekültjeinek és belső menekültjeinek a száma ma a leggyorsabban nő a világon.
Azaz a gyerekek továbbra is aránytalanul sok szenvedésnek vannak kitéve, leginkább azért, mert ők különösen kiszolgáltatottak és sérülékenyek. Tragikus módon tavaly nem kevesebb mint 75 000 olyan menedékkérelmet regisztráltak szerte a világon, amelyet egyedül, felnőtt kísérők nélkül utazó, illetve a szüleiktől elszakított gyerekek nyújtottak be. Viszont, miként arra a jelentés is rámutat, ez a 75 000 alighanem jócskán elmarad a szüleik, felnőtt rokonaik nélkül menekülő gyerekek tényleges számától.
Az UNHCR úgy becsüli, hogy 2016 végén legalább 10 millió ember nem rendelkezett állampolgársággal, vagy fenyegette annak elvesztése, azaz a hontalanság. A kormányok által összesített és az ENSZ menekültügyi szervezete felé megküldött számadat ennél jóval kevesebb, 75 országban mindössze 3,2 millió hontalan emberről szól.
