Harmadik, végleges változatában elfogadta az orosz parlament alsóháza szerdán az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak, a „hruscsovkák” lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai „renoválási” városrendezési törvénytervezetet. A lebontásra ítélt házak listája a törvény hivatalos közzétételének napján válik majd véglegessé. Addig azt jóvá kell hagynia a felsőháznak és az elnöknek is.
A tervezet „az ipari lakásépítés első szakaszában” (1957-68-ban) épült házakra terjed ki. A programban való részvételről a törvény hatályba lépését megelőzően a lakók kétharmados többséggel döntenek majd, a tartózkodók voksát a szavazók arányában osztják el. A projektből való kilépésről a lakók egyharmadot meghaladó szavazattal dönthetnek, még az első cserelakás átadása előtt.
A renoválás érintettjei – néhány kerület kivételével – a jelenlegi lakókörzetükben, a jelenlegivel megegyező szobaszámú, nagyobb alapterületű, a jelenlegivel egyenértékű lakást vagy pénzbeli ellentételezést kapnak. Többletfizetéssel növelhető a cserelakások nagysága. A tervezet önálló lakásokat biztosít a társbérletben élők számára.
A Szovjetunióban szociális lakásprogram keretében tömegesen kezdtek ötszintes lakótelepi házakat építeni Nyikita Hruscsov pártvezérsége idején (1953-64). Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el „hruscsovkáknak”. A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető a „hruscsovkák” lakásainak alapterülete, és mintegy 1,6 millió ember él bennük.
A tervezet ellen több tüntetést tartottak Moszkvában, mert a lebontásra ítélt házak első lajstromába nemcsak „hruscsovkák” kerültek bele, hanem a téglaépítésű (a sztálini korszakban épült) „sztálinkák”, sőt még az 1917-es forradalom előtti időkből származó épületek is.
A törvénytervezet eredeti változata emellett bírálói szerint nem biztosította a lebontandó házak lakóinak jogvédelmét, a tiltakozók szerint megsértette a tulajdonjogot, és korlátozta a bírósági jogorvoslat lehetőségét is.
Pikáns érdekesség így a végére, hogy épp mostanság találta ki a magyar kormány, hogy legalább a panelházak felső szintjeit el kéne bontani, de az ötlet nem aratott osztatlan lelkesedést itthon sem.
(MTI)
