Reális a veszély, hogy Észak-Korea atomtámadást indít Szöul vagy Tokió ellen, és ezért “cselekedni kell, mielőtt megteszi” – jelentette ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pénteken, az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén. Az Észak-koreai fenyegetésnek szentelt, külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésen az amerikai politikus elnökölt.
Tillerson felszólította a nemzetközi közösséget, hogy teljes körűen tartsa be az Észak-Korea ellen hozott büntető intézkedéseket, fogadjon el újabb szankciókat, és függessze fel vagy szállítsa le alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatait Phenjannal. “Az egymást követő atomrobbantásokkal és rakétakísérletekkel Észak-Korea egyre közelebb taszítja Északkelet-Ázsiát és a világot az instabilitás és a szélesebb konfliktus felé” – mondta.
Kijelentette, hogy nyitva áll “minden választási lehetőség” – beleértve a katonait is – annak érdekében, hogy meghátrálásra kényszerítsék Kim Dzsong Un rendszerét. Azt is mondta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok “a tárgyalási megoldást részesíti előnyben”. Kínát felszólította, hogy szigetelje el gazdaságilag Észak-Koreát, hogy az lemondjon a nukleáris és rakétakísérletekről. Kínával bonyolódik le az észak-koreai külkereskedelem 90 százaléka, ezért Peking szerepe rendkívül fontos – emlékeztetett.
Katasztrofális lesz
Hangsúlyozta, hogy eljött az ideje, hogy a nemzetközi közösség visszaszerezze az ellenőrzést a helyzet fölött, és alkalmazzon új stratégiát. “Az elmúlt húsz év alatt a jó szándékú erőfeszítések kudarcba fulladtak… a stratégiai türelem időszaka véget ért, a várakozás növeli a kockázatot” – jelentette ki. A cselekvés hiánya “katasztrofális lesz” – tette hozzá.
Figyelmeztetett, hogy Washington nem fog habozni szankciókat hozni olyan államok ellen, amelyek támogatják Észak-Korea tevékenységét.
A vitában szintén részt vevő António Guterres ENSZ-főtitkár felhívta a figyelmet ara, hogy ebben az évszázadban egyedül Észak-Korea hajtott végre atomrobbantásokat. “Nyugtalanító a katonai összecsapás veszélye a térségben, ami bekövetkezhet a téves kalkuláció vagy félreértés miatt is” – mondta, és figyelmeztetett: veszélyt jelent a kommunikációs csatornák hiánya Észak-Koreával. “Most kell cselekedni a konfliktus megelőzéséért és a fenntartható békéért” – mondta.
Vang Ji kínai külügyminiszter a felszólalásában sürgette Phenjant, hogy hagyja abba a nukleáris és a ballisztikus rakétákkal végzett kísérleteket, ugyanakkor figyelmeztette az összes érintett felet, hogy “az erőszak alkalmazása nem oldja meg az ellentéteket, hanem csak még nagyobb katasztrófához vezet”.
Nem fókuszpont
“Kína nem fókuszpontja a félsziget gondjainak. A nukleáris kérdés megoldása nem Kína kezében van” – mondta. Az amerikai rakétaelhárító rendszer Dél-Koreába telepítése szerinte “súlyosan aláássa” Kína stratégiai biztonságát, és kárt okoz a bizalomban az érintett felek között.
Emlékeztetett egy kínai javaslatra, arra, hogy Észak-Korea állítsa le nukleáris és rakétakísérleteit, cserében pedig vessenek véget az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatainak. Ez szerinte “józan és értelmes” javaslat, de az Egyesült Államok többször visszautasította.
Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta felszólalásában, hogy “a harcias retorika a meggondolatlan erőfitogtatással vegyítve” olyan helyzethez vezetett, amelyben az egész világ aggódva figyeli, hogy lesz-e háború. “Erő alkalmazása elfogadhatatlan. Egy rosszul végiggondolt vagy egy félreértett lépés a legijesztőbb és legsajnálatosabb következményekhez vezethet” – szögezte le.
Az orosz diplomata elítélte Észak-Korea kísérleteit, de szerinte nem fog felhagyni velük, amíg közvetlen fenyegetést lát. A szankciók rendszere és a nyomásgyakorlás önmagában nem hoz megoldást – mondta.
