Testvéreim, a halálbüntetéssel kapcsolatos elhatározásom világos
– jelentette ki a török elnök hívei előtt.
Ha a parlament elfogadja és beterjeszti elém, én jóvá fogom hagyni, és ezzel az ügyet lezárom. Amennyiben ez nem történik meg, egy másik referendumot fogunk tartani erről, és a nép fog dönteni. A holnapi döntés nyitja meg az ehhez vezető utat
– tette hozzá.
Erdogan hangoztatta:
ez a vasárnap lesz az a nap, amikor népünk megleckézteti azokat az európai államokat, amelyek az elmúlt két hónapban mindenféle törvénytelenséggel próbáltak megfélemlíteni minket.
Szavai szerint
holnap lesz annak a napja, hogy válaszoljunk nekik erre. Németországnak, de Ausztriának, Belgiumnak, Svájcnak és Svédországnak is választ fogunk adni.
Nácizás, fasisztázás, idegengyűlölőzés
A népszavazási kampány során erős feszültségek keletkeztek Törökország és több európai állam között. Márciusban Németország és Hollandia megakadályozta, hogy török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetők ezért a népszavazási kampányban többször nácinak, fasisztának, idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.
Az ankarai törvényhozás 2017. január 21-én hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amellyel megszűnne a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. Ezekről a változtatásokról döntenek a népszavazáson, amelynek időpontját április 16-ra tűzték ki. A referendumon 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török adhatja le voksát.
Az elnöki rendszer bevezetése jelentősen több hatalmat juttatna Erdogánnak, az alkotmánymódosítás ellenzői ezért egyeduralom kialakulására figyelmeztetnek Törökországban.
