„Arra ébredtem a hotelszobámban, hogy valaki áll az ágyam végénél. Hallottam a légzését, ki tudtam venni a vállai sziluettjét a gyér fényben, hallottam a lépése surranását a durva szőnyegen. Aztán amikor felkapcsoltam a villanyt, nem volt ott senki. Egyetlen alkalommal sem.”
India Rakusen, a BBC riportere a lengyelországi útjáról mesél, amelyiken a brit összeesküvés-hívő, Max Spiers halála után nyomozott. Mint korábban írtuk, az egészséges, 39 éves férfi Varsó egyik kertvárosi részén halt meg 2016 júliusában. Egy barátnője, a sci-fi-író Moika Duval nappalijában, a kanapén feküdt, 24 órája volt magas láza, majd két liter fekete folyadékot hányt. A hat nappal később, Angliában elvégzett boncolás nem tudta megállapítani Spiers halálának okát.
Ragályos paranoia
Az igazsághoz nem jutott sokkal közelebb India Rakusen sem, viszont egy időre elmerült Max Spiers, és a hozzá hasonló összeesküvés-hívők paranoiával átitatott világában. Minél mélyebbre hatolt benne, annál több furcsaság történt vele, és a munkatársaival. A stáb 2016 októberében járt a lengyel fővárosban, de az újságírónő azt írja, még ma is fel tudja idézni a félelemtől az agyát elárasztó adrenalin fémes ízét a szájában.
Rakusen szerint minden akkor kezdődött, amikor a kollégáival elkezdtek felkészülni a munkára, és órákat töltöttek azzal, hogy Max videóit, vagy a róla készült filmeket nézték. A férfi olyasmikben hitt, hogy a nácik kifejlesztettek egy higannyal működő űrhajót, amivel a második világháború végén a Holdra menekültek, ahol egy titkos bázison várják a megfelelő pillanatot a visszatérésre. A férfi azt mondta magáról, hogy a CIA már akkor manipulálta az elméjét, amikor még az anyaméhben volt, emiatt ki tud lépni a fizikai testéből, így ideje egy részében szuperkatonaként harcolt más dimenziókból érkező ellenségekkel.
Az újságírónő szerint, bár első hallásra minden ilyen teória elképesztő őrültségnek tűnik, minél többet foglalkozik velük az ember, annál inkább befészkelik magukat az elméjébe. Először csak enyhe kételyként. Mi van, ha a nácik tényleg feltaláltak egy antigravitációs űrhajót? Mi van, ha tényleg létezik az illuminátusok titkos alagútrendszere a denveri reptér alatt? Vagy a mexikói bunkerek, tele földönkívüliekkel?
Hívővilág
Nagy Britanniában az emberek 30-40 százaléka hisz az összeesküvés-elméletekben. Magyarországon rosszabb a helyzet: egy tavalyi felmérés szerint, minden negyedik magyar komolyan hisz például abban, hogy repülőgépekről, szándékosan méreggel permetezik a világot. Egy Ipsos-kutatás pedig arra jutott, hogy az emberek kétharmada hajlamos elhinni az álhíreket.
Andrew McKenzie, a Cambridge kutatója szerint az összeesküvés-elméletek az 1960-as évek óta részei a mindennapjainknak, és egyáltalán nem meglepő, hogy az utóbbi időben ilyen gyakran kerülnek szóba.
„Trump és a Brexit a populizmus terjedésének legvilágosabb tünetei, márpedig nagyon erős kapcsolat van az összeesküvés-elméletek, és a populizmus között. A legtöbb ember a közösségi médián keresztül jut hírekhez, ahol tények ellenőrzése koránt sem annyira alapos, mint a tradicionális médiában. Ez nagyon megkönnyíti az összeesküvés-elméletek terjedését, az ember pedig, hipp-hopp beleesik a nyúlüregbe.”
Rakusen azt tapasztalta, hogy meglepő sebességgel lett úrrá a csapatán a paranoia, miután elkezdtek Max Spierssel és a fantazmagóriáival foglalkozni.
„Egyik reggel Lengyelországban, Rachel, a kolléganőm arról győzködött, hogy az éjszaka közepén halotta, amint valaki átkutatja a szemetest a szállodai szobájában.
Az szerkesztőnk Londonban kiment készíteni magának egy bögre teát, és mire visszatért a gépe elé, az magától elkezdett végtelenítve játszani egy rövid klipet Max-ről. Amikor megbeszélést tartottunk, pislákolni kezdtek a fények, valahányszor kimondtuk Spiers nevét.
Egy este épp kijelentkeztem a munkahelyemen, amikor megcsörrent a telefonom. Egy nő hívott, aki az egyik összeesküvés-hívőtől kapta meg a számom, akivel Max miatt beszéltem. A nő implantátumokról beszélt nekem, amiket az idegenek ültettek a fejébe. Emailben küldött nekem röntgenképeket a koponyájáról, amiken apró, fehér foltok látszottak. Az orvosok azt mondták neki, ez teljesen normális, de ő azt állította, hogy hallja belül az adó-vevő hullámait, és látja az alakokat, akik követik, meg az autókat, amikből figyelik. Aggódni kezdtem érte, ezért megkérdeztem, van-e aki segíti, támogatja. Azt mondta senkiben sem bízik, különösen az orvosokban nem, mert ők mind benne vannak. Aztán hirtelen megszakította a beszélgetést, azt mondta, lehallgatnak minket.”
Természetes hajlamok
A téma szakértőjének számító pszichológus, Rob Brotherton szerint, evolúciósan belénk van kódolva, hogy hajlamosak vagyunk hinni az összeesküvés-elméletekben. A túlélésünk szempontjából fontos, hogy megfigyeljük a minket körülvevő világot, és megpróbáljuk megérteni a működését. A konspirációs teóriák három ok miatt nagyon népszerűek.
Először: ha valamilyen nagy horderejű dolog történik, úgy érezzük, muszáj mögötte valami nagy horderejű dolognak állnia. Egyszerűen nem tűnik túl valószerűnek, hogy egy magányos lövész képes lehet kivégezni az Egyesült Államok elnökét.
Másodszor: vannak dolgok, amikről nehéz elhinni, hogy csak véletlen egybeesésekről van szó.
Harmadszor: ha kialakul a fejünkben egy elmélet, hajlamosak vagyunk sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítani az azt alátámasztó jeleknek, míg az ellentmondásokat egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk.
India Rakusen szerint, az összeesküvés-elméletek elszaporodásának oka az is, hogy sokan szeretnének népszerűvé válni a terjesztésükkel. A Max Spiers halála körüli nyomozása során, a újságírónő több emberrel találkozott, akik régebb óta a „szakmában” vannak, és mind azért panaszkodtak, mert egyre több a „kókler”. Igor Witkowski például, aki számtalan könyvet írt már náci titkos fegyverekről (saját bevallása szerint a hatvanadik után hagyta abba a számolást) azt mondja, egyre több, olyan kötet bukkan fel a sci-fi-vásárokon, amiket mindenféle kutatómunka mellőzésével írtak.
Okok és okozatok
Rakusen azt írja, saját tapasztalatból tudja, mennyire könnyű rácsúszni az összeesküvés-elméletekre, és azt is, hogy ezek milyen gyorsan hatni kezdenek a személyiségre. „Minél több időt töltöttem velük, annál inkább a szakadék szélén éreztem magam.”
Nem véletlenül. Wiktor Solar, a Varsói Egyetem kutatója úgy magyarázza, hogy az összeesküvés-hívők, a legtöbb esetben gyengének érzik magukat, olyan embereknek, akik nem urai saját sorsuknak.
„Nem arról van szó, hogy az összeesküvés-elméletek miatt kezdenek el rettegni, hanem arról, hogy a rettegő emberek sokkal hajlamosabbak hinni az összeesküvés-elméletkben.”
