Most túl messzire ment Amerika leghíresebb meleg náci trollja

Milo Yiannopoulos a világ egyik leghíresebb náci trollja. Röviden:

• Egy görög származású,
• bámulatosan meleg
• brit újságíró,
• aki hívő katolikus,
• apucinak hívja Donald Trumpot,
• és az alt-rightnak csúfolt szélsőjobboldali mozgalom egyik legnépszerűbb szerzője.

Yiannopoulos ritkán kerül be a magyar hírekbe. Kedd éjjel azzal sikerült, hogy egyszerre mondták le az egyetemi előadóturnéját, vonták vissza a könyvére kötött szerződését, és volt kénytelen távozni a Breitbart nevű szélsőjobboldali újságtól, miután mondott pár nagyon erős mondatot a pedofíliáról.

Here is a longer cut where Milo Yiannopoulos says that he “is advocating” for legal sex between 13 year olds! & older men. #CPAC2017 pic.twitter.com/1fiuv7TSKs

— The Reagan Battalion (@ReaganBattalion) February 19, 2017

Yiannopoulos konkrétan arról beszélt egy podcastban, hogy a beleegyezés szükségessége tönkreteszi az egyébként hasznos kapcsolatokat, amelyek fiatal fiúk és idősebb férfiak között kialakulhatnak. Szerinte egy 13 éves gyerek és egy felnőtt közötti szexuális kapcsolat nem pedofília, mert a 13 éves gyerek már szexuálisan érett.

Ez elég sok embert kiakasztott, olyanokat is, akiket Yiannopoulos eddig nem tudott felhúzni. Pedig nem először trollkodik bele a politikába, végül is az egész karrierjét erre építette.

Yiannopoulos techújságíróként kezdte Nagy-Britanniában, majd alapított egy sikertelen saját lapot, amit azért kellett eladni, mert iszonyú sok pénzzel tartozott az újságíróinak. Ezután költözött Amerikába, hogy a Breitbartnál kezdjen el dolgozni. Ez utóbbi több dolog miatt fontos.

Apuci

Egyrészt ez a kapcsolódási pont Donald Trumppal, akinek Yiannopoulos amúgy is hatalmas rajongója. Trump legfontosabb embere és főtanácsadója, Steve Bannon korábban a Breitbart főszerkesztője volt.

És azért is fontos a Breitbart, mert jelenleg ez annak a mozgalomnak az intellektuális központja, amit alt-rightnak neveznek. A kifejezést Richard Spencer, a nemrég pofánvágott neonáci találta ki, de elég sokan felkarolták. Az alt-rightot elég nehéz körülírni. Olyan laza embercsoport, vagy inkább ideológia, amely legtöbbször nyíltan szélsőjobboldali, de meg- és elveti a hagyományos konzervativizmust. Legtöbbször az interneten szerveződik, rengeteg kommentelő és troll is alt-rightnak nevezi magát. Megvetik a politikai korrektséget, a nők, melegek, muszlimok, zsidók egyenlőségét a fehér, katolikus, vagy protestáns férfiakéval. Igazából megvetnek bárkit, aki nem fehér, protestáns vagy katolikus fehér férfi.

Az alt-right egy iszonyúan dühös és frusztrált mozgalom, ami csak megvet, de nem hisz semmiben.

Miközben hagyományosan még az amerikai típusú konzervativizmus legjobboldalibb része is hisz valamiben, képvisel valamilyen értékrendet, az alt-right számára nincs ilyen. Talán a szólásszabadság lenne az egyetlen olyan eszme, amiért hajlandóak kiállni, de ezért is csak akkor, ha az ő szólásuk szabadságáról van szó.

Az alt-righton belül sokan nevezik magukat libertariánusnak, Milo Yiannopoulos is. De a liberatarianizmushoz képest belőlük hiányzik a kis állam, a nagy szabadság és a nagy felelősség képviselete. Hiányzik a fiskális konzervativizmus, a szabályozatlan kapitalizmus szeretete. Sőt, Trumpon látszik, hogy inkább protekcionisták, mint libertariánusok.

Nem most jött a fajvédőktől

Yiannopoulos pedig tökéletesen testesíti meg az alt-rightot, pedig saját magát nem tartja odatartozónak. Hogy is tartozhatna oda, hiszen nem csak látványosan meleg, de anyai ágon zsidó a nagyanyja. Mégis pont ez az ok, amiért Yiannopoulos ekkora karriert futhatott be az alt-rightban.

Sok társához hasonlóan ugyanis semmi mellett nem áll, de nagyon sok mindent megvet. Gonosznak tartja az iszlámot és nem szereti a muszlimokat. Genetikailag alsóbbrendűnek tartja a nőket. Szerinte Lena Dunham, a Girls főszereplője visszataszító, és minden alkalommal, amikor látható a képernyőn, néhány szavazatot elvesztenek a demokraták.

Yiannopoulos abban is nagyon jó, hogy saját tapasztalatit és előítéleteit statisztikaként vezesse le. A Bloombergnek adott interjúban beszélt arról is, hogy nem hajlandó női Uber-sofőr mellé beülni, mert a nőknek köztudottan rossz az irányérzéke, ahogy az ázsiaiaknak is.

Ez az egyetlen, amit Szaúd-Arábia jól csinál – dicsérte meg a nők számára előírt vezetési tilalmat.

A legsúlyosabb talán az, amit a transznemű emberekkel csinál. Miközben néhány évtizede még a homoszexualitást is – amit Yiannopoulos most pajzsként, büszkén visel – betegségnek tartották, ő még egy nappal a pedofilos balhé előtt is arról beszélt minden idők legrosszabb baloldali műsorvezetőjénél Bill Mahernél, hogy a transzneműek betegek, veszélyesek és nem akarja őket gyerekek közelében látni.

De Yiannopolos alapvetően provokálni akar, egy bizonyos szintig. Ezért beszél rendszeresen arról, mennyire szereti a fekete férfiakat, vagy hogy milyen iszonyúan sok férfit szopott már le. Önmagát és a környezetét úgy állítja be, mint meghökkentő és szokatlan újítókat, akik kimondják az igazságot a világról, de közben olyan dolgokat is mondanak, amiket mások nem mernek kimondani.

White Páva

Született a napokban egy iszonyú jó véleménycikk Yiannopoulos ámokfutásáról a Vice-on. Sam Kriss azt írja, hogy Yiannopoulos valójában a világ legunalmasabb embere, aki pont azért páváskodik hidrogénfehér hajjal, gyémántfülbevalóban és gyöngyökkel a nyakában, hogy ezt senki ne vegye észre.

Mert amit Yiannopoulos mond, az pontosan ugyanaz, amit egy teljesen átlagos, enyhén rasszista ötvenes apuka mond Amerika közepének eldugott kocsmáiban.

A nők szarul vezetnek, a melegek nem dolgoznak rendesen, a mexikóiak lopnak, a feketék állatok, a muszlimok gonoszak. Ezek nem új dolgok, ez pontosan ugyanaz a régi rasszizmus, amiről eddig az a tévképzetünk volt, hogy eltűnt Amerikából. Aztán jött Trump.

Yiannopoulos szerint amit ő csinál, az pimasz, brit feketehumor egy ironikus meleg férfitől. Ezzel az a baj, hogy a brit szarkazmus alapja, hogy a humorista amúgy nem abban hisz, amivel viccel. Pont attól lesz vicces, ha zsidóvicceket mondasz, hogy amúgy nem vagy antiszemita. Ha az vagy, és úgy viccelsz vele, az nem vicces, hanem ijesztő. Yiannopoulosra nem igaz az irónia.

Ben Shapiro, aki a Breitbart előző, sokkal klasszikusabban szélsőjobboldali sztárszerzője volt, azt mondta, hogy

Milo szerint, ha nem tudod megkülönböztetni az ő iróniáját attól, amit David Duke, a Ku-Klux Klán vezetője komolyan mond, akkor te vagy a hibás. Nem viccel a rasszizmussal, csak akkor teszi fel a bohócorrot, ha kényelmes neki. Egyszerűen gyerekes és felelőtlen.

Yiannopoulos az udvari bolondot játsza az alt-right közegben. Ő az a meleg férfi, aki azért rugdoshatja a többi kisebbséget, mert ő is az, miközben ez a közeg őt sem fogja soha elfogadni.

És van még egy szuperképessége: egy magániskolát végzett brit férfi akcentusával beszél, aminek a társadalmi hatását az Egyesült Államokban kár lenne alábecsülni.

Most pedig végignézhetjük, mi történik akkor, amikor életében először igaz lesz Yiannopoulosra, amit eddig magáról állított. Mert most tényleg valami olyat mondott, amit mások nem mernek mondani. Most nemcsak dühöngött, mint egy kocsmában merengő középkorú férfi, hanem tett pár tényleg nagyon meredek állítást.

Amibe bele fog törni a karrierje.

Mert az még oké, hogy valaki fasiszta. Ebben az esetben még tudsz azzal érvelni, hogy szólásszabadság van, ebbe pedig sok minden belefér. De hiába mondja Yiannopoulos, hogy a könyvét majd kiadja máshol, és új, saját oldalt indít, egyetlen egyetem sem fog turnéra hívni egy olyan férfit, aki olyanokat mond, hogy “nagyon fennakadtatok ezen a gyermekbántalmazás dolgon.”

És még iszonyú unalmasan is ír.