A Phenjan ellen elrendelt ENSZ-szankciók teljesítése jegyében Kína február 19-i hatállyal felfüggeszti teljes szénimportját Észak-Koreából, közölte szombaton a kínai kereskedelmi minisztérium.
A minisztérium azt nem közölte, miért függesztik fel az összes szállítást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség a múlt héten azt jelentette, hogy egy csaknem 1 millió dollár értékű észak-koreai szénszállítmányt visszautasítottak a kelet-kínai Vencsu kikötőjében. Az elutasítás egy héttel azután történt, hogy Phenjan középes hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, Donald Trump amerikai elnök január 20-i beiktatása óta első ízben kihívást intézve a nemzetközi közösséghez.
Kína tavaly áprilisban egyszer már bejelentette, hogy a szankciók betartása érdekében felfüggeszti észak-koreai szénimportját, mindazonáltal hozzátette, hogy kivételeket tesz “a lakosság jólléte” érdekében, és nem korlátozta a nukleáris, illetve rakétakísérletekkel nem kapcsolatos szállításokat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november végén elfogadott határozatában szigorította az Észak-Korea elleni szankciókat, válaszul a phenjani rezsim által szeptember 9-én végrehajtott ötödik kísérleti atomrobbantásra. A 2321-es számú BT-határozatának célja az, hogy jelentősen megkurtítsa a phenjani kommunista rezsim exportbevételeit, amelyek pénzügyileg lehetővé tennék atomfegyverprogramjának folytatását. A határozat ennek érdekében szigorúan korlátozta – 60 százalékkal, 7,5 millió tonnára csökkentette – az észak-koreai szénkivitel maximális mennyiségét. Egyben megtiltotta Észak-Korea számára a réz, a nikkel, az ezüst és a cink külföldre történő eladását, számos intézményt, valamint embert pedig utazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott.
A szén Észak-Korea egyetlen nagy mennyiségben eladható exportcikke, és szénexportjának 40 százalékban Kína a felvevőpiaca. Peking átmeneti korlátozásai ellenére tavaly Phenjan Kína negyedik legfontosabb szénszállítója volt. Az Észak-Koreából érkező kínai (nem lignitjellegű) szénimport tavaly 22,48 millió tonna volt, 14,5 százalékkal több, mint 2015-ben.
Az Egyesült Államok és Kína több mint két hónapig tartó tárgyalásokon dolgozta ki a szankciókat.
(MTI)
