Az EU a középső földközi-tengeri útvonalat is le akarja zárni című, az online kiadásban megjelent, írásában Till Hoppe a máltai uniós csúcsról úgy vélte: régóta nem fordult elő, hogy Németország és Magyarország a menekültpolitikában egy irányba húzzon.
A menekültválság tetőpontján Orbán Viktor a német kancellár leghangosabb kritikusai között volt, máig megtagadja, hogy befogadjon menedékkérőket más uniós országokból. Ugyanakkor a Líbiából Olaszországba tartó menekültek ügyében az uniós csúcs után Berlin és Budapest pozíciója olyan közeli egymáshoz, mint már régóta nem.
A német kormány a csúcs előtt azt próbálta keresztülvinni, hogy állítsanak fel menedékkérőket befogadó központokat Líbiában és más észak-afrikai államokban, küldjék vissza a menekültek hajóit, megtagadva utasaiktól azt, hogy menedékjogi kérvényt nyújtsanak be Európában.
Mindkét javaslat támogatóra talált Orbánban, aki prioritásnak nyilvánította az Európán kívüli úgynevezett hotspotok létrehozását. A Handelsblatt szerzője szerint az “újsütetű szövetségesek forradalmi javaslatai” ugyan nem kerültek be a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába, de egy, az üggyel foglalkozó uniós tisztviselő szerint változhat a helyzet, megvalósíthatják a német és a magyar kormány által egyaránt szorgalmazott elképzeléseket – írta a német üzleti lap.
