Nagyvilág

Egy éjszaka Mekkában, a Tilalmas Városban

Az iszlám világ legszentebb helye Mekkában van. Hitetlenek nem léphet a tiltott városba, nemhogy a Meszdzsid al Haramba, ahol a szent Kába található. A világ minden részéről efelé fordulva imádkoznak a muszlimok. Kiszarándoklaton jártunk ott, arabul: Umrán.

Nyolcszáz kilométert autózunk. Keresztülvágunk az éjszakai sivatagon. Csak akkor állunk meg, amikor halljuk a müezzinek imára hívását, valamint egyszer a semmi közepén. Utóbbinak nincs praktikus oka, egyszerűen csak látni akarom a csillagokat a sivatagban, távol mindentől. Minél nagyobb körülötted a semmi, a csillagok annál nagyobbnak és fényesebbnek tűnnek; a fehér félhold bevilágítja az eget, hallgatjuk a kövek pattogását a csillagok hideg fénye alatt.

Rijádból indulunk el hárman, hogy elvégezzük az Umrát, a „kiszarándoklatot”. A Maghrib imádság után indulunk, délután.

Rijádot háromsávos autópálya köti össze Mekkával. A muszlimok úgy is emlegetik a várost, mint Alharam Almekí.

Reggeli imádságra készülő tömeg a Mászdzsid Al Haram előtt. Fotó: JS
Reggeli imádságra készülő tömeg a Mászdzsid Al Haram előtt. Fotó: JS

Érdekes nyelv az arab. A Haram egyszerre jelent tiltottat, tilalmasat és szentet. Szó szerint fordítva Mekka a Tilalmas város.

Azért tilalmas, mert tilos a városban vadászni, rosszat tenni. A Haramban minden cselekedet értéke sokszorozódik Isten előtt. Ezt mondja a hagyomány.

Mekka nevei

Egy kairói Proust rajongótól kaptuk a kérést, hogy pontosítsuk a város megnevezését. A hivatalos megnevezése a városnak Makkah Al Mukarramah, a tiszteletben tartott város. Emellett a városra hivatkoznak Al Haram El Mekkiként (Medinára Al Haram Al Medeni), de csak a Koránban Makkahként, Bakkahként, Al-Baladként, Al-Kvaríahként, és Ummul-Kuraként.

Ellentétben az iszlámban kötelezően előírt Hádzszsal, az Umra nincs időhöz kötve, bármikor megteheti az ember. Igaz, ez nem mentesíti, hogy életében egyszer a nagyzarándoklatot is elvégezze. A nagyzarándoklat amúgy magába foglalja a néhány óra alatt elvégezhető kiszarándoklatot, azzal kezdődik.

A Mikátnál Irhámba öltözött férfiak végzik el a rituális mosdást, a vudut. Fotó: JS
A Mikátnál Irhámba öltözött férfiak végzik el a rituális mosdást, a vudut. Fotó: JS

Napfelkelte előtt egy órával érünk a zarándoklat kezdőpontjához, a Míkáthoz. A rozsdavörös hegyekben egy fehércsempés komplexum áll, közepén hatalmas kúttal, körülötte rituális tisztálkodófülkék, külön épület a nőknek és a férfiaknak.

A muszlimok a Míkátnál itt kerülnek az Ihrám megszentelt állapotába, melyben minden gondolatukat Isten tölti ki. A zarándoklat felajánlás Istennek, hívásának meghallgatása. Ez a hívás tükröződik minden zarándoklatra indulón. Az arab társadalmakban minden közösségi élmény.

A zarándoklat során rájuk szakadó személyes spiritualitás súlya alatt meglett, baltaarcú férfiak zokognak fel, miközben felöltik a fehér szakrális ruhát.

Ha valaki elvéti a Míkát, Mekkában is beöltözhet, ennek azonban ára van. A mulasztást élőáldozat bemutatásával kell pótolni, ami nem olcsó mulatság.

A rituális mosdás elvégzése után mi is beöltözünk. Kétrészes, fehér, a derekunkat és a vállunkat takaró ruhát öltünk, így kerülünk az Ihramba. A király és a koldus is ilyen öltözékben vonul Isten elé, ez a jele annak, hogy a legfelső hatalom előtt mindenki egyenlő.

A Kába a Mászdzsid Al Haram legalsó szintjén, a "tányérban". Fotó: JS
A Kába a Mászdzsid Al Haram legalsó szintjén, a “tányérban”. Fotó: JS

Az Ihram állapotában tilos illatosítószert használni, varrott ruhát viselni, tilos a haj és a köröm vágása. Egészen a zarándoklat befejezéséig tilos a nemi élet, a dohányzás, a káromkodás. Tartózkodni kell a rossz gondolatoktól is, már amennyiben ez lehetséges.

Az átöltözés után visszamegyünk a kocsihoz, a csevegés, mely utunkat jellemezte, nyom nélkül tűnik el hármunk mellől. Vallásos szövegek mantrázása tölti meg az autót, miközben kanyargunk lefelé a meredek szerpentinen, Mekka felé. A település előtt kétnyelvű felirat tudatja, hogy a városba lépés tilos a nem muszlimok számára.

A hitetleneknek elkerülőút épült.

Ellentétben a várakozásommal, Mekka modern város. A Meszdzsid al Haram előtt felhőkarcolók állnak, hotelek, amíg a szem ellát, gondoskodni kell az évi több millió zarándokról. A világ negyedik legmagasabb épülete, az Abrádzs Ál Bajt, tetején zöld színű órájával pont a Kába épületre néz.

A Másdzsid Al Haramba lépő Umrán lévő zarándoko. Fotó: JS
A Másdzsid Al Haramba lépő Umrán lévő zarándokok. Fotó: JS

Mohamed próféta szülővárosában alig találni korabeli, régi épületet a Kába köré épült nagymecsetben meghagyott részen kívül. Ennek oka egyrészt a szükség: a szaúdi királyi ház legitimitását a zarándokok és a szent város oltalmazása adja, a mindenkori király legfontosabb címe ez. A másik ok a szaúdi ultrakonzervatív vallásfelfogásban, a vahhabizmusban keresendő. Az iszlámnak ez az irányzata elutasítja a szentek tiszteletét, pontosabban imádását, ezért minden olyan mekkai helyet, mely potenciálisan magában hordozta, hogy külön zarándoklati célponttá váljon, leromboltak.

Reggeli imádság előtt a Mászdzsid Al Haramban. Fotó: JS
Reggeli imádság előtt a Mászdzsid Al Haramban. Fotó: JS

A Meszdzsid al Haram és a Kába az iszlám vallás legszentebb helye, zarándokolnak ide szunniták és síiták. A királyi családot leggyakrabban a zarándoklaton történt balesetek miatt támadják. Két éve több százan haltak meg egy ledőlő állványzat alatt, mire Irán pedzegetni kezdte, hogy a szaúdi király alkalmatlan megóvni a zarándokokat. A konfliktus odáig fajult, hogy Iránból azóta sem érkeznek zarándokok a királyságba. Az országnak még így is a kőolaj utáni második legnagyobb bevételi forrása a zarándoklat.

Szaúdi férfi fohászkodik a Kába felé. Fotó: JS
Szaúdi férfi fohászkodik a Kába felé. Fotó: JS

Húsz perccel a hajnali imádság, a Fadzsr előtt érkezünk a Meszdzsid al Haramba. A mecset előtti tér tele emberekkel. Látványosan európai fizimiskánk dacára sem zaklat senki. Senki sem kérdezi, kik és mik vagyunk – itt megszokták a külföldieket.

Álmos arcú szaúdi kiskatonák engednek fel a mozgólépcsőkön, hogy bejussunk a Kába köré emelt épület második emeletére, ahol az imádságot végzi a tömeg. Bár a hétköznapokban nem fordulhat elő, itt férfiak és nők egymás mellett imádkoznak. Ez is szimbolikus, azt jelzi, a végítéletkor is így állnak majd egymás mellett az emberek.

A fátihát időshangú férfi recitálja, hangja többször elcsuklik, sírva fakad, és ezen senki sem lepődik meg. A kegyes Korán Isten szava, melyet az iszlám szerint Gábriel arkangyal diktált le az írástudatlan Mohamed prófétának; sokan gyengülnek el súlya alatt.

Az imádság után felállunk, hogy elvégezzük a kiszarándoklatot, ami két részből áll. Az elsőt Taváfnak nevezik, a Szent Kába épület hétszeri, az óra járásával ellenkező irányban történő megkerülését jelenti. Ez alatt az ember fohászkodik Istenhez.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Akkora a tömeg, hogy esélyünk sincs lejutni a Kába épület közelébe, megérinteni a katonák lezárta mecset legalsó szintjét, így a kerengőn végezzük el a rituálét. A távolság körülbelül hat kilométer, mezítláb vagyunk, így embert próbáló a feladat.

Miután végzünk a taváffal, a szá’j következik. Ennek során arra emlékeznek a muszlimok, hogy Hágár, Ábrahám felesége, amikor Isten parancsára Ábrahám magára hagyta őt és Iszmáil gyermekét – akitől az arabok származtatják magukat -, kétségbeesetten rohangált a Szafa és a Marva hegy között, hogy vizet találjon, vagy karaván nyomára leljen. Hágár hétszer tette meg a távot a két domb között, amikor a vallás szerint Gábriel arkangyal, meghallva a gyermek sírását, a szárnyával vizet fakasztott a sivatagban. A forrást, mely a mai napig létezik, zamzamnak nevezik, és a vizét isszák a zarándokok a mecsetben.

A két domb már a mecset területén található, így a hétszeri körbejárásuk hasonlóan zajlik, mint a Kába kő megkerülése. Egy zöld neonokkal jelölt pontnál a zarándoknak futnia kell, így tisztelegve Hágár kétségbeesett rohanása előtt.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Mire elvégezzük a kiszarándoklat második részét is, a nap magasan jár. Visszamegyünk szállásunkra, hogy az előírás szerint leborotváljuk fejünket, ez a Halk, mellyel kilépünk az Ihram állapotából. Visszabújunk civil ruháinkba.

Rövid ideig pihenünk a szálláson, majd visszaindulunk a nagymecsetbe, ahol a közvetlen közelébe jutunk a Kábának, és csatlakozhatunk a körbe-körbejáró, a világ mindenféle nációjából verbuválódott tömeghez.Az arabok több néven is emlegetik a Szent Kába épületét, a legismertebb, az Isten háza. Az iszlám szerint az első szentély a világon maga a Kába volt, eredetileg az angyalok imádták itt Istent, majd Ádám és Éva tette ezt, utóbb Ábrahám és fia, Iszmáil emelték újra, miután az özönvíz elmosta.

Egymást tapossák az emberek, hogy megérinthessék az épület oldalát, ahol a fekete kő található.
Komoly fényképezőgépet tilos bevinni a Meszdzsid al Haramba, de a mobiltelefonok miatt nem szólt senki, így számos fotót készíthetek. Itt szokatlan, szőke szakállam miatt több zarándok kéri, fényképezzem le őt.

Fiatal férfi járja körbe a Kábát. Fotó: JS
Fiatal férfi járja körbe a Kábát. Fotó: JS

Hajnali egykor indulunk vissza Rijádba. A napfelkelte a sivatagban ér, hideg van, fázom bőrdzsekimben. A láthatár alján derengeni kezdenek a vörös árnyalatai, majd lassan feljön a nap, átmelegíti a hegyeket, a kősivatag piszkos cserjéit, s végül engem is.

Al Hadzsar Al Aszuád, vagyis a fekete kő

A fekete kő nem összetévesztendő a Kábával, a Kába délkeleti sarkába építették be, harminc-negyven centiméter átmérőjű, tojás alakú tárgy. A muszlimok szerint a mennyekből szállt alá, amikor Ádám és Éva kiűzetett a paradicsomból; eredetileg fehér színű volt, és attól vált feketévé, hogy magába szívta az eredendő bűnt. Egy másik legenda szerint Ábrahám kapta magától Gábriel arkangyaltól, azzal, hogy építsen belőle házat. Kultusza abból fakad, hogy a vallás szerint a kő emlékezni fog azokra, akik megérintették, és közbenjár értük az ítélet napján.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik