A kenyai fővárosban, Nairobiban élő svéd fotóriporter, Fredrik Lerneryd már évek óta fényképezi a fekete kontinens egyik legnagyobb nyomornegyede, a Nairobihoz tartozó, negyedmillió embernek otthont adó Kibera mindennapjait, így az itt élő gyerekek furcsa hobbiját is:
hiszen a szegényes lakóházak feltérképezhetetlen dzsungelének közepén fekvő iskola minden szerdán szokatlan balett teremmé alakul – a diákok összetolják a padokat és székeket, majd az iskolai egyenruhát vakítóan kék és rózsaszín ruhákra cserélik.
A negyven fős csoportot az egykor Európa számos pontján táncosként dolgozó Mike Wamaya vezeti, a gyerekek pedig természetesen isszák a szavait, hiszen segítségével legalább néhány órára felülemelkedhetnek a nem túl megnyugtató hétköznapokon.
Az adományokból szerzett balettcipők persze a legtöbbször nem is illenek a gyerekek lábaira, de ők örömmel hordják őket, bár kímélik azokat, így a legtöbbször csak mezítláb gyakorolnak a félhomályba burkolózó teremben.
Az ötlet a Kenya-szerte jótékony munkát végző szervezetek, a brit gyökerű Anno’s Africa és a One Fine Days fejéből pattant ki, akik a gyerekeket táncolni, zenélni, filmezni, vagy épp írni tanítják.