A politikus az észak-karolinai Fayetteville városában beszélt, azon a nagygyűlésen, amelyet a választási győzelemért köszönetet mondó körútján tartott.
Hangoztatta, hogy az “intervenciós politika és a káosz romboló körforgásának véget kell vetni”. Kiemelte: elnöksége alatt az Egyesült Államok visszavonul a beavatkozástól és a világban zajló azon konfliktusokból, amelyek nem létfontosságúak az amerikai nemzeti érdekek szempontjából.
Donald Trump leszögezte: ezt az ígéretet a közelben lévő Fort Bragg (katonai bázis) katonacsaládjainak teszi, s megesküszik, hogy
Hangsúlyozta: “abbahagyjuk a rohanást, hogy külföldi rezsimeket döntsünk meg, amelyekről semmit sem tudunk”.
Kifejtette, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre és az Iszlám Állam legyőzésére kell összpontosítani.
Elmondta, feljegyezte, mely államok vesznek részt az Iszlám Állam elleni harcban, és majd emlékezteti őket a küzdelem fontosságára. Azt érzékeltette, hogy elnöksége alatt az Egyesült Államok költ ugyan pénzt a Közel-Keleten a terrorellenes küzdelemre, de a korábbiaknál kevesebbet. Az így megtakarított pénzt pedig az amerikai infrastruktúra fejlesztésére kívánja fordítani.
Hatezer milliárd dollárt költöttünk el a Közel-Keleten, miközben az útjaink rosszak, az országútjaink omladoznak, a hídjaink bedőlnek, alagútjaink nincsenek jó állapotban, a repülőtereink pedig úgy festenek, mintha a harmadik világban volnának
– szögezte le, hozzátéve: “mostantól pedig magunkra fogunk költeni”.
Hangoztatta, hogy ezzel egyidejűleg tervezi az amerikai hadsereg teljes modernizálását és a katonaság jobb ellátását, kiképzését, egészségügyi ellátását is. A kivonulás “onnan, ahol nem kell harcolnunk”, nem azt jelenti, hogy ne kellene fejleszteni a haderőt.
Erős és hatékony haderőnk lesz
– szögezte le.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója a 24.hu-nak azt mondta, az Obama-adminisztráció külpolitikájának talán legfontosabb következményének azt tekinthetjük, hogy feszültségek alakultak ki a Közel-Keleten az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseivel. Bizalmi válság és politikai konfliktusok sora jelent meg a szaúdi, a török és az izraeli kapcsolatokban is. Nagy kérdés szerinte, hogy ezeket Trump hogyan fogja tudni kezelni, illetve hogy a közel-keleti partnerek hogyan tekintenek majd az új kormányra.
(MTI)
