Matteo Renzi olasz miniszterelnök a december 4-i alkotmányos népszavazás kudarca esetén kész másnak átadni a helyét – erről a kormányfő maga beszélt a Radio Montecarlo olasz kereskedelmi rádiónak.
Matteo Renzi, aki a politikai reformok emberének nevezte magát, az interjúban kijelentette, hogy a népszavazás következményei a szavazatok összesítésekor, vagyis december 5-én dőlnek el.
Úgy fogalmazott, ő nem olyan politikus, aki képes az “eléldegélésre és a lebegésre”, azért vállalta a miniszterelnökséget, mert ki akarta vezetni Olaszországot a “mocsárból”.
Azért vagyunk hatalmon, hogy megváltoztassuk a dolgokat, különben jöjjön valaki más
– mondta.
Hozzátette, hogy a 2014. februári miniszterelnöki kinevezése óta azon dolgozott, hogy a magába roskadt, alvó, összekuporodott Olaszországot a jövőbe vezesse. Kijelentette, hogy a “reform következő vonata” húsz év múlva tér vissza, ha egyáltalán visszatér.
Negyvenegy éves vagyok és büszke arra, hogy két és fél évig az országomat szolgáltam,azért vagyok miniszterelnök, hogy megváltoztassam az országot
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a decemberi népszavazás nem a miniszterelnök iránti szimpátiáról, hanem Olaszországról szól.
Az olasz ellenzék szerint a miniszterelnök kijelentéseivel “rákapcsolt” a népszavazási kampányra. Matteo Salvini, a jobboldali Északi Liga vezetője a népszavazás kudarca esetén azonnali parlamenti választások kiírását sürgette.
Pier Luigi Bersani, a Renzi vezette Demokrata Párt (PD) volt főtitkára viszont úgy nyilatkozott, ha a népszavazáson a nemek győznek, Matteo Renzinek akkor is miniszterelnöknek kell maradnia.
December 4-én az olasz szavazóknak egyetlen kérdésre kell válaszolniuk. A népszavazás érvényessége nem függ a részvételtől.
A referendum a Renzi-kormány által indított parlamenti és választási reform egyik mérföldköve, amely az eddig kétkamarás olasz parlamenti rendszer megváltoztatását, a felsőház eltörlését célozza a törvényhozás munkájának felgyorsítása, a parlamenti költségek csökkentése, valamint az olasz politikai rendszer stabilitása érdekében.
A reform lényege, hogy ha a népszavazáson az igenek győznek, a következő parlamenti választástól az olasz parlamentet csak a 630 tagú képviselőház alkotja, a jelenlegi 315 fős szenátus 100 tagúra csökken, és rendkívüli intézkedéseket kivéve elveszíti törvényhozási hatáskörét. A reform ellenzői szerint mindez a demokrácia csorbulásához és hatalomkoncentrációhoz vezetne. A törvénycsomagot az olasz parlament idén áprilisban megszavazta, de hatályba lépéséhez az alkotmányt is módosítani kell, ezért a változtatásokat népszavazásra kell bocsátani.
A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a nemmel szavazók tábora kevéssel, de meghaladja a reformot támogatók számát, miközben a bizonytalanok aránya továbbra is 20 százalék feletti.
(MTI)
