Mítosznak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, hogy Moszkva beavatkozna az amerikai elnökválasztási küzdelembe, és megengedhetetlennek nevezte a kibertámadásokat vagy másfajta beavatkozást más államok belügyeibe.
Putyin az Oroszország-szakértők számára létrehívott Valdaj nemzetközi vitaklub Szocsiban megtartott tanácskozásán beszélt erről.
A mítoszi, kitalált problémák közé tartozik az a hisztéria – másképp nem tudom mondani -, amelyet akörül keltettek, hogy Oroszország hatást gyakorol a jelenlegi amerikai elnökválasztás menetére.
Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a választások Nyugaton megszűnnek a változás eszközeinek lenni, botrányokká és kompromittáló küzdelemmé süllyednek le, a jelöltek programjai pedig egy kaptafára készülnek.
Nem tervez
Putyin értelmetlennek nevezte azt a feltételezést, miszerint az amerikai elnökválasztáson a republikánus Donald Trump lenne a favoritja, és megismételte, hogy kész együttműködni az új elnökkel, bárkit is választanak meg az amerikaiak. Ugyanakkor hangot adott annak a véleményének, hogy Trump azért viselkedik extravagáns módon, mert az egyszerű szavazókat képviseli, és ezzel a módszerrel igyekszik eljuttatni hozzájuk az üzenetét.
Nehéznek nevezte az együttműködést az Obama-kormányzattal, mert állítása szerint az egyetlen megállapodást sem tartott be. Példaként említette, hogy az amerikai elnök megígérte neki a G20-csoport legutóbbi, kínai tanácskozásán a szíriai mérsékelt ellenzék és a terroristák erőinek szétválasztását, ami mindeddig nem történt meg. Arra figyelmeztetett, hogy Oroszország önmérsékletet gyakorol Szíriában, de elveszítheti a türelmét.
Putyin szerint Washingtonban akadályozták meg azokat a személyes próbálkozásait, hogy megállapodjon Barack Obama amerikai elnökkel a szíriai vérontás megállításáról. Mint mondta, Washingtonban voltak olyan erők, amelyek mindent elkövettek, hogy a megállapodások ne érvényesülhessenek.
Vlagyimr Putyin ismét világméretű összefogást sürgetett a terrorizmus és a szélsőségesség ellen. Úgy vélekedett, korszerű Marshall-tervre van szükség ahhoz, hogy a Közel-Keleten normalizálódjon a helyzet és növekedés induljon be. Kijelentette, hogy Moszkva nem tervez katonai beavatkozást sem Irakban, sem Líbiában.
Nem hatékony
Ukrajnáról szólva úgy vélekedett, hogy “nem nagyon hatékony” a válság megoldására törekvő “normandiai formáció” – a Moszkva, Kijev, Berlin és Párizs közötti konzultáció. Kijelentette: Oroszország kész más országokat is bevonni, “beleértve amerikai partnereinket”.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy az orosz és az ukrán “egy nép”, és hogy “nekünk magunknak kell megtaláltuk a kiutat ebből a helyzetből”. Kijelentette, hogy Moszkva hajlandó felújítani a gázszállításokat Ukrajnának, amint Kijev hajlandó lesz azokért előre fizetni.
Szíriával kapcsolatban leszögezte, hogy Oroszországnak Aleppóban nincs más lehetősége, mint hogy kipucolja onnan a “terroristafészket”, annak ellenére is, hogy a városban civilek élnek. Szavai szerint az életüket vesztett polgári lakosokat nemcsak Aleppó esetében kellene meggyászolni, hanem az iraki Moszuléban is.
Nem agresszív
Az orosz elnök a vitaklubban arról is beszélt, hogy nem kíván még visszavonulni. “A tisztelt moderátor azt kívánta nekem, hogy biztonságban mehessek nyugdíjba, amit én is kívánok magamnak, ha eljön az ideje”, jelentette ki Putyin.
Ez nagyon helyes, ezt meg kell tenni, de még nem vagyok nyugdíjas, egy nagyhatalom aktív vezetője vagyok, és visszafogottnak kell lennem, olyannak, aki a megnyilvánulásaiban nem mutat ki túlzott agresszivitást.
Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy az agresszivitás nem az ő stílusa. Hangsúlyozta, hogy Oroszország megtanulta értékelni saját identitását, szabadságát és függetlenségét, de ettől nem törekszik sem világuralomra, sem pedig terjeszkedésre, és a mindenki számára egyenlő, oszthatatlan biztonságért száll síkra. Elképzelhetetlennek, butaságnak és irreálisnak nevezte, hogy Oroszország bárkit is meg akarna támadni.
A világban megmutatkozó, növekvő ellentétek okát Putyin a gazdasági hatalom és a politikai befolyás “újraelosztásával” magyarázta. Kijelentette, hogy válságba jutott a globalizáció projektje, Európában pedig egyenesen a multikulturalizmus válságáról beszélnek. Kifejezte meggyőződését, hogy a NATO nem képes alkalmazkodni az új feltételekhez.
Sajnálkozását fejezte ki, hogy Oroszországnak egyelőre nincsenek olyan globális tömegtájékoztatási eszközei, mint az amerikai CNN és a brit BBC.
