Hailemariam Desalegn az állami televízióban vasárnap reggel kijelentette, hogy az előző nap érvénybe lépett szükségállapot bevezetésére azért van szükség, mert a jelenlegi helyzet “fenyegetést jelent az ország népére” és kockára teszi a nemzeti integritást.
“Állampolgáraink biztonsága az első. Emellett véget akarunk vetni az infrastrukturális projektek, oktatási intézetek, kórházak, közigazgatási és bírósági épületek megrongálásának” – mondta a kormányfő. A szükségállapot nem fogja sérteni az etiópiai alkotmányban rögzített alapvető emberi jogokat és a Bécsi Konvencióban szereplő diplomáciai jogokat sem érinti – tette hozzá.
Egy múlt vasárnapi kormányellenes tiltakozáson több mint 55 tüntetőt taposott halálra a könnygáztól és lövésektől megriadt tömeg. A vasárnapi esettel jogvédő csoportok szerint több mint 450-re nőtt azok száma, akik 2015 óta tüntetésekben vesztették életüket a mintegy 90 millió lakosú kelet-afrikai országban.
Az Afrika egyik gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő országának számító Etiópiában az állam az ipar motorja. Az országban minden föld állami tulajdonban van, és a rajta egyes esetekben nemzedékek óta gazdálkodó családok csak bérlőnek számítanak, ezért egy-egy állami beruházás előtt az etióp kormánynak nem okoz komolyabb nehézséget a terület kisajátítása.
