Oroszország hivatalos panaszt tett az ENSZ-nél amiatt, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa Donald Trumpot és európai populista politikusokat bírált nyilatkozataiban. A meglehetősen szokatlan lépésről az AP hírügynökség számolt be, mely szerint mindez rávilágít a republikánus elnökjelölt és Oroszország kapcsolatára. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Trump kereste volna Oroszország támogatását, vagy egyáltalán tudott a dologról.
Az orosz ENSZ-nagykövet, Vitalij Csurkin még szeptemberben adott át demarsot Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. Az ügyre rálátó diplomaták elmondták, hogy Vitalij Csurkin hevesen tiltakozott a főbiztos clevelandi és hágai beszéde ellen.
Zeid Raad al-Husszein még áprilisban beszélt arról Clevelandben, hogy Donald Trump néhány hónappal azelőtt lelkesen támogatta a kínzást az információszerzés érdekében. A republikánus jelölt többször is kijelentette, hogy ha megválasztják elnöknek, utasítást ad a nemzetközi jog szerint is kínzásnak minősülő kihallgatási technika, a vízbefojtás szimulálásának újbóli bevezetésére.
Szeptemberben Hágában a főbiztos arról beszélt, hogy sok hasonlóság mutatkozik a holland Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders, valamint Donald Trump, Orbán Viktor, Milos Zeman, Norbert Hofer, Marine Le Pen és Nigel Farage közt. Úgy vélte, a populista politikusok ideológiája közel áll az Iszlám Állam szellemiségéhez.
Az amerikai kormány részéről már korábban felmerült a gyanú, hogy Oroszország internetes támadások mögött állhat, egyebek mellett amögött is, amelyet a Demokrata Párt Országos Bizottsága ellen követtek el.
A diplomáciai tiltakozás újra felveti a gyanút, hogy Oroszország beavatkozik az amerikai elnökválasztásba. A Kreml viszont azt állítja, nincs álláspontja ezzel kapcsolatban, és elutasítja az ellene megfogalmazott vádakat. (MTI)
