Rámutatott: a Délkelet-Törökországban folytatott katonai beavatkozás mellett a PKK-ra vonatkozóan is elkezdik azt a tisztogatási folyamatot, amely a július 15-i puccskísérlet óta Fethullah Gülen és hálózata ellen zajlik. Ankara az Egyesült Államokban élő török hitszónokot, valamint követőit teszi felelőssé a hatalomátvételi próbálkozásért. A vizsgálatok a haderő mellett főként az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet, továbbá a médiát érintik.
A kurd szeparatizmust illető “átvilágítások” keretében az oktatási minisztérium csütörtökön 11 285 tanárt függesztett fel munkaköréből annak gyanújával, hogy különböző formában támogatást nyújtott a PKK-nak.
Binali Yildirim kormányfő már vasárnap, a főként kurdok lakta, délkelet-törökországi Diyarbakirban tartott beszédében kilátásba helyezte több ezer olyan tanár elbocsátását, akik valamilyen szinten kapcsolatba hozhatóak a terrorizmussal. A miniszterelnök értesülése szerint 14 ezer ilyen tanárt foglalkoztatnak a térségben.
Erdogan csütörtöki felszólalásában úgy reagált a történtekre, hogy a PKK-hoz köthető közalkalmazottak eltávolítása is fontos részét képezi a küzdelemnek.
A Dogan török hírügynökség a nap folyamán arról számolt be, hogy a régió legnépesebb városának számító Diyarbakirban a török kormány ellenőrzése alá vonta Sur és Silvan körzetek önkormányzatait, amelyeket a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) helyi partnerének tekintett Demokratikus Régiók Pártja (DBP) irányít. A török vezetés szerint a DBP, amely több tanácsot is vezet a régióban, a terrorszervezetnek minősített PKK politikai szárnya.
A Dogan információit később maga a tartomány kormányzói hivatala cáfolta. Mint írták: a beszámolók nem tükrözik a valóságot. Ilyen esetekben bizonyosan hivatalos közleményt adnának ki.
A török állam és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Törökországban, a konfliktusban azóta a biztonsági erők legalább 600 tagja és több mint 7000 kurd felkelő vesztette életét.
(MTI)
