A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár pénteken Varsóban a V4 csoport (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) és Németország vezetőinek találkozója előtt tett sajtónyilatkozatában.
A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón kiemelte: a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről szeptemberben tartandó pozsonyi tanácskozás “gondos előkészítése”, ami igen fontos.
Megjegyezte: nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban rendezik az EU jövőjével foglalkozó tanácskozást, mert annak révén, hogy az Európai Tanács – az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület – szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik, “néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa”.
Angela Merkel első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek “központi jelentősége” van. Aláhúzta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót “tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen “nem csak a terrorizmus elleni harcról”, de arról is szó van, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá Angela Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.
Hozzátette, hogy a természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen “humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen “migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. Elmondta: tárgyalni kell arról is, hogy “miként tudunk küzdeni az illegalitás ellen úgy, hogy egyben valami jót is tegyünk a bajban lévő embereknek”.
A kancellár a Phoenix német országos köztelevízióban közvetített tájékoztatón hozzáfűzte: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha “a jólét ígéretét jelenti”.
Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, “egészen elől akar lenni” a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán “meghosszabbított munkapad” a világ más, fejlettebb régiói számára.
Ebben az ügyben “sok tennivalónk van”, hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás.
Ezért – tette hozzá – végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem – mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nem döntések meghozatalára szolgál, hanem egy munkafolyamat kezdete lehet, amely 2017 első fél évében, a máltai soros elnökség idején érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján – 2017. március 25-én – zárhatják le hivatalosan – jelezte a német kancellár.
Angela Merkel a V4 csoport vezetőivel kezdett tárgyalás előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Varsói látogatása a szeptemberi pozsonyi találkozó előkészítését szolgáló egyeztetéssorozat része, amelynek keretében a héten korábban több uniós tagállam vezetőjével tárgyalt, és még pénteken megbeszélést tart a holland, a dán, a finn, a svéd, szombaton pedig a bolgár, a horvát, az osztrák és a szlovén kormány vezetőjével.
Ezzel kapcsolatban a kancellár a varsói tájékoztatón kiemelte: fontos “egymást meghallgatni a legkülönbözőbb formátumokban”, mert a Brexit “súlyos érvágás” az európai integráció folyamatában, amely gondosan előkészített, megfontolt reakciót kíván.
