Augusztus első hetei nem is alakulhattak volna jobban Hillary Clinton számára. A demokrata elnökjelölt magabiztosan vezetni kezdte a közvélemény-kutatásokat, ahogy republikánus ellenfele, Donald Trump egyre másra tette a szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb kijelentéseket és nagy felzúdulást kiváltó nyilatkozataival elijesztette magától az elnökválasztás szempontjából fontos független és mérsékelt szavazókat.
De miközben a demokraták már elkezdték hűteni a győzelmi pezsgőket, a héten újra a lapok címoldalára került a Clinton-kampányt már a kezdetek óta nehezítő e-mailbotránya, valamint a Clinton-alapítvánnyal kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi problémák. Ráadásul közben Trumpnak a héten végre sikerült valamivel fegyelmezettebb, botrányos kijelentésektől mentes kampánnyal meglepnie az embereket, rámutatva arra, még nem lehet teljese leírni a jelenleg igencsak vesztésre álló republikánus jelöltet.
Clinton-kampánya egyelőre azt a stratégiát választotta, hogy nem igazán foglalkoznak az egymásba gabalyodott botrányokkal, abban bízva, hogy ilyen közel a választáshoz már nem fognak túl nagy gondot okozni a jelöltnek – írta a Politico, a kampányhoz közel álló forrásokra hivatkozva. A lap információ szerint ez hozzáállás Clintontól ered, aki meg van győződve arról, semmi rosszat nem csinált, amikor külügyminiszterként magánszerverről intézte hivatalos levelezését, és az ellene emiatt indított támadásoknak pártpolitikai okai vannak.
A kampányát a kezdetektől fogva mérgező e-mailbotrány a héten újabb erőre kapott, miután kiderült, hogy Clinton magánszerverén 15 ezer olyan dokumentumot talált az ellen nyomozó FBI, amit nem adtak át a külügyminisztériumnak. Egy szövetségi bíró pedig arra kötelezte a minisztériumot, hogy kezdjék el azokat nyilvánosságra hozni. Ami bebiztosítja, hogy még a választás napja előtt újabb, akár elnökválasztási kampányát is megnehezítő dolgok derülhetnek ki Clintonról.
Olyanok, mint amikor a Juidical Watch nevű szervezet által nyilvánosságra hozott e-mailekből kiderült, hogy közvetlen kapcsolat volt a Clinton által vezetett külügyminisztérium és a Clinton család alapítványában dolgozó emberek között. A levelek felvetették a kérdést, hogy az alapítványnak milliókat adományozó emberek szívességeket, és különleges bánásmódot próbálták kicsikarni az amerikai külügyminisztériumtól, Clinton minisztersége idején.
Erre jött az AP amerikai hírügynökség cikke, amiből kiderült, hogy a közül a 154 magánszemély közül, akik külügyminisztersége alatt találkoztak, vagy telefonon beszéltek Clintonnal, 85-en adakoztak a Clinton-alapítványnak. Az AP adatai szerint a 85 ember összesen 156 millió dollárt adott az alapítványnak, és közülük húszan több mint egymillió dollárt fizettek. Bár egy erős bizonyíték sem került elő arról, hogy Clinton befolyásával visszaélve segítette volna az alapítványnak adakozó embereket, már csak a látszat is elég ahhoz, hogy kényelmetlen helyzetbe hozza a demokrata elnökjelöltet, akit az emberek többsége nem tart szavahihetőnek.
Donald Trump élt is a lehetősséggel, és a héten egymás után indította az alapítvánnyal kapcsolatos támadásokat Clinton ellen. A republikánus elnökjelölt különleges ügyész kinevezését követelte Clinton e-mailborányának kivizsgálására, és azzal vádolta ellenfelét, hogy „nem lehet tudni, hogy ér véget az alapítvány, és hol kezdődik a külügyminisztérium”. És kijelentette: Clinton “bűncselekmények nyomait próbálta eltüntetni”, amikor több e-mailt is letörölt szerveréről.
De nem csak Trump volt az, aki összeférhetetlenséget kezdett el emlegetni az alapítvánnyal kapcsolatban. Több, a demokrata értékkel egyetértő kormányzatfigyelő szervezet szerint is kérdéseket vet fel az eset, és arra figyelmeztetnek, hogy a Clinton-családnak meg kellene szüntetnie minden kapcsolatát az alapítvánnyal, ha Clinton lesz az elnök.
És miközben a Clinton-kampány igyekszik nem túlzóan reagálni a két botrányra, a Trump ellen indított támadásaikkal sikerült elérniük, hogy az alapítvány és az e-mailek lekerüljenek a címlapokról. A Clinton-kampány ugyanis csütörtök reggel közzétett egy videót, amiben Trumpot a rasszisták, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok és a Klu Klux Klan jelöltjeként ábrázolták, majd Clinton egy beszédben azzal vádolta, hogy segít az összeesküvés-elméleteket terjesztő radikálisoknak átvenni az irányítás az amerikai politikai élet felett.
Lehet, hogy Clintonék igyekeznek hallgatással védekezni a vele kapcsolatos botrányok ellen, de nagyon is hangosak, amikor ellentámadást intéznek Trump ellen.
