Az Egyesült Királyság uniós kilépése után a maradó EU-tagországoknak figyelemmel kell lenniük egymásra, és el kell kerülniük azt, hogy belehajszolják magukat különböző politikai döntésekbe – mondta szerdán Angela Merkel német kancellár Taavi Roivas észt kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Észtországban.
A német kancellár úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy a maradó tagországok új megértést és egyensúlyt alakítsanak ki egymás között, figyelniük kell egymásra, szót kell érteniük, és tanulniuk kell egymástól. “Ha már a legelejétől rosszul csinálod, és nem hallgatsz a másikra, és csak azért cselekszel, hogy cselekedjél, akkor nagyon sok hibát követhetsz el” – mondta, nyomatékosítva azt, hogy a szeptemberi, pozsonyi EU-csúcs a jövőre vonatkozó menetrend kitűzéséről, nem pedig döntések meghozataláról fog szólni.
Merkel szerint a nagyobb és gazdaságilag erősebb uniós országoknak, úgy mint Németországnak, fontos megérteni azt, hogy a kisebb EU-tagok hogyan látják a Brexit utáni helyzetet. “Fontolóra kell vennünk azt, hogy mik legyenek az elsődleges céljaink, és erőfeszítéseinket hova összepontosítsuk” – fogalmazott Merkel. Emellett ismételten azt hangoztatta, hogy Londonnak aktiválni kell a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a közösségből való kilépést szabályozza. Az unióban maradó államok csak ezután tudják vázolni elképzeléseiket arról, hogy miként alakuljon az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolata.
Theresa May brit miniszterelnök a várakozások szerint 2017 januárjában fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét. Onnantól számítva két évük van a feleknek a kilépésről szóló tárgyalások lebonyolítására. Lapértesülések szerint viszont az Egyesült Királyság a vártnál tovább maradhat az unióban, a kilépés hivatalos megindítása pedig akár 2019 végére csúszhat, mert a brit kormány nem áll készen a távozásról szóló tárgyalások megindítására.
