Németországban a test egészét fedő muszlim női öltözék – az arab világban nikáb, Afganisztánban burka, Iránban pedig csador – viselésének részleges tiltását javasolja a kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség – jelentették be pénteken Berlinben.
A Berlini nyilatkozat című dokumentumban összefoglalt javaslat szerint meg kell tiltani a burka viselését a napközbeni kisgyermekellátó intézményekben, a köz- és felsőoktatási rendszer intézményeiben, a közszolgálati intézményekben, a bíróságokon a tanúk, bírók és esküdtek esetében, valamint az idegenrendészeti és a közjegyzői hivatalokban.
A CDU/CSU javaslata szerint demonstrációkon, a közúti közlekedésben jármű vezetőjeként résztvevő emberek esetében, illetve a közúti közlekedési ellenőrzés, illetve útlevél- és iratellenőrzés alá vont emberek esetében és valamennyi egyéb olyan helyzetben is meg kell tiltani a burkaviselést, amelyben szükséges a személyazonosság megállapítása.
A javaslat értelmében a tiltott burkaviselés pénzbüntetéssel sújtható szabálysértés lehet, ha a CDU/CSU megszerzi a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) támogatását, amely politikai húzásként, a jobboldal széle felé húzó szavazók megszerzésére irányuló kísérletként értékelte a kezdeményezést.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, Frank Henkel berlini tartományi belügyi szenátor és Lorenz Caffier Meckelnburg-Elő-Pomeránia tartományi belügyminiszter közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozták, hogy az arc eltakarása nem fér össze a német társadalom alapvető működési elveivel, ezért minden helyzetben tiltani kell, amelyben az arc megmutatásának van jelentősége.
Aggodalmak a támadások után
A nyilatkozat összeállítását a szeptemberi helyi törvényhozási választásra készülő berlini és mecklenburg-elő-pomerániai belügyi tárcavezető kezdeményezte, azzal a szándékkal, hogy jelezzék: a pártszövetség érzékeli az utóbbi hetek támadásai – a würzburgi és ansbachi, menedékkérők által elkövetett iszlamista hátterű merénylet és a tettes idegenellenes, rasszista meggyőződésének tulajdonított müncheni vérengzés – miatt fölerősödött aggodalmat, és kész tenni a közbiztonság erősítéséért.
A két politikus a burka teljes körű tiltását szorgalmazta, és azt is, hogy korlátozzák a kettős állampolgárság intézményét. A pártszövetségen belüli vitákban nem tudták érvényesíteni álláspontjukat a burka ügyében és a kettős állampolgárság esetében sem. Ez utóbbival kapcsolatban az áll a nyilatkozatban, hogy 2019-ben meg kell vizsgálni, miként hatott a társadalmi integrációra az a 2014-es parlamenti döntés, amely bővítette a kettős állampolgárság felvételének lehetőségét, mindenekelőtt a 3-3,5 milliós török közösség tagjai számára.
A pártszövetségen belüli viták eredményeként a nyilatkozat két részből áll, egy társadalmi integrációs ügyekkel és egy belbiztonsági ügyekkel foglalkozó fejezettel, ezzel is jelezve, hogy a burka és a kettős állampolgárság ügye nem biztonságpolitikai kérdés. A közbiztonság erősítéséről szóló elemek közé tartozik, hogy ki kell terjeszteni és modernizálni kell a kamerás térfigyelő rendszereket, erősíteni kell a jelenlétet a közterületeken, a szövetségi és a tartományi rendőri szervek létszámát 15 ezer fővel meg kell emelni 2020-ig, és javítani szükséges a rendőri szervek felszereltségén is.
“Nemcsak az utcákon kell több rendőr, hanem a számítógépek mellett is” – mondta Thomas de Maiziere, kifejtve, hogy a digitalizációval és a közösségi média fejlődésével jelentkező új biztonsági kihívásokat is meg kell válaszolni, és intenzívebb bűnüldözésre van szükség a darkneten, az internet különleges titkosító technológiákkal működő, főleg bűnözők által használt részén.
(MTI)
