Január elejétől július végéig 143 ember halt meg terrorcselekményekben Nyugat-Európában, ez a szám 1980 óta a második, a madridi merénylet éve, 2004 óta pedig a legmagasabb a BBC pénteken megjelent összesítése szerint. A brit közszolgálati média munkatársai több ezer újságcikket elemezve készítették elemzésüket, eredményeiket pedig a Marylandi Egyetem terrorizmussal foglalkozó adatbázisával (Global Terrorism Database, GTD) vetették össze.
A GTD-kutatás vezetője, Erin Miller aggasztónak nevezte, hogy az elmúlt években meredeken nőtt a világon a merényletek száma, és ezek egyre több emberéletet követelnek. Nyugat-Európával kapcsolatban viszont arra emlékeztetett, hogy az 1970-es években többször is magasabb volt a terrorizmus halálos áldozatainak száma az ideinél.
Akkor volt aktív például az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), a Baszkföld függetlenségéért küzdő ETA, illetve különféle a szélsőbaloldali terrorcsoportok Nyugat-Németországban és Olaszországban. “Hiba lenne megfeledkezni erről, és azt feltételezni, hogy Nyugat-Európa lefelé tartó végtelen spirálba került, mert nem így van” – mondta.
A terrorizmus globális jellegére utalva Erin Miller felhívta a figyelmet arra is, hogy 2016 júliusában becslések szerint világviszonylatban az összes terrortámadás áldozatainak hat százaléka vesztette életét Nyugat-Európában. A merényletek túlnyomó részét továbbra is Irakban, Afganisztánban, Szíriában és Nigériában követik el – sorolta. Ezekből az országokból ugyanakkor nehéz pontos információkhoz jutni az áldozatok számáról.
Steven Pinker, a Harvard Egyetem tanára, aki az erőszak mintáit tanulmányozza, úgy véli, hogy az emberek “aránytalanul” rettegnek a terrorizmustól. “Minden félelem ellenére, amelyet a terrorizmus szül, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy valaki például balesetben hal meg. A terrorizmus jellegzetessége azonban, hogy nagy visszhangot vált ki. Nem tudjuk elfordítani a fejünket egy vérengzés láttán, és a terroristák tudják ezt” – mondta.
