Az estig tartó tüntetést az Erdogan-féle konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniója (UETD) szervezte, amely 30-50 ezer emberre számított. A rendőrség adatai szerint 16 óráig nagyjából 20 ezer ember gyűlt össze – számolt be az MTI.
Német szervezetek – köztük a szélsőjobbhoz sorolt Észak-Rajna-Vesztfáliáért Mozgalom (PRO NRW) – ellentüntetéseket tartanak, így összesen öt demonstrációt jelentettek be vasárnapra. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosítja, vízágyúkat is készenlétbe helyeztek.
Az UETD tüntetésén felolvasták mintegy 100 németországi török szervezet közös nyilatkozatát, amelyben elítélték a július közepén történt törökországi puccskísérletet, és a török nép és az ankarai vezetés melletti szolidaritásra szólítottak fel. A szervezők a török államfőt is megszólaltatták volna videokapcsolaton keresztül, de ezt a hatóságok a feszült politikai helyzetből adódó kockázatokra hivatkozva megtiltották. Az ügyben végül a német alkotmánybíróság döntött, helybenhagyta az első határozatot, arra hivatkozva, hogy nem sérül a rendelkezés miatt a gyülekezési jog.
A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető. A legtöbben Észak-Rajna-Vesztfália tartományban laknak.
Szakértők szerint nincs számottevő eltérés a németországi török közösség és az anyaországi társadalom politikai tagoltsága között, így Recep Tayyip Erdogan a németországi törökök körében is rendkívül népszerű.
A napokban nagy feltűnést keltettek televíziós riportok, amelyekben Németországban született törökök azt mondták, hogy az ő államfőjük nem Joachim Gauck német szövetségi elnök, hanem Recep Tayyip Erdogan. A riportok és a puccskísérlet óta rendezett Erdogan-párti tüntetések, illetve az Erodgan-ellenesként számon tartott szervezetek elleni atrocitások révén vita kezdődött a németországi törökök társadalmi integrációjáról.
A kormányzó jobboldali CDU részéről felmerült, hogy érdemes lehet felülvizsgálni a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztéséről hozott 2014-es döntést, azaz megfontolni annak a szabálynak a visszaállítását, hogy az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekeinek 18 és 23 éves kor között el kell dönteniük, hogy a német állampolgárságot vagy szüleik állampolgárságát választják.
