Hétfőn robbant az újabb WikiLeaks-bomba: a kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikáló nonprofit szervezet Hillary Clinton több mint 1200 e-mailjét tette közzé portálján, melyeket az iraki háború alatt még amerikai külügyminiszterként küldött vagy fogadott.
A WikiLeaks idén márciusban egyszer már beleállt a Clinton-ügybe, amikor 30 322 levelét szivárogtatták ki privát szerveréről. Az 50 ezernél is több dokumentum – melyekből Clinton küldött 7570-et – 2010. június 30-a és 2014. augusztus 12-e közé datálódik.
Az iraki háború
Az Amerikai Egyesült Államok által vezetett koalíció többek közt Hillary Clinton megszavazásával hatolt be Irakba, hogy megbuktassa a Szaddám Huszein által vezetett kormányt. Az invázió közel egy évtizedig tartott az iraki kormány ellen. Becslések szerint akár 600 ezer iraki is életét veszthette a háború első három évében.
Amerika főként az Egyesült Királyság támogatásával 2003. március 20-án indította első támadását. Hamar teret nyertek az országban, Irak pedig elvesztette a kontrollt. Bár Huszein 2006-ban meghalt, elképzeléseit az állam folytatta és a háborúnak nem lett vége. 2007-ben az Egyesült Államok fegyverszünetet rendelt el, majd télen visszavonta azt. Az USA hivatalosan 2011-ben kilépett a csatából, de 2014-ben egy új koalíció alatt ismét csatlakozott ahhoz.
Az Egyesült Államok hivatalos célkitűzése Szaddám Huszein kormányának megdöntése volt, illetve papíron az iraki népnek szerettek volna segíteni a demokrácia bevezetésében. Kritikusok szerint ugyanakkor a Bush-kormány hatalmas népszerűségre tett szert a szeptember 11-ei terrortámadás után megindított válaszcsapások során, és a háború segített elterelni a figyelmet az Egyesült Államok gyengébb gazdasági teljesítményéről is.
Privátszféra
A napvilágot látott információáradat a legrosszabbkor jött a demokraták elnökjelöltjének. Ráadásul előfordulhat, hogy néhány héttel a jelölőgyűlést megelőzően az esküdtszék vádat emel ellene.
Talán nem véletlen, hogy néhány nappal később Bill Clintont azzal a Loretta Lynch főállamügyésszel látták összefutni, aki a most 68 esztendős politikusnő ellen indított eljárást vezeti. Hillary ugyanakkor cáfolta, hogy férje a botrány miatt tartott volna meetinget a döntéshozóval.
Cikkünk megjelenése után kiderült: az FBI-nak nincs szándékában vádat emelni Hillary Clinton ellen az email-botrány miatt.
Kicsoda Loretta Lynch?
- 1959. május 27-én született, tanulmányait a Harvardon végezte, majd jogászként kezdett el dolgozni New Yorkban.
- 1990-ben szövetségi ügyész, majd vezetője lett a keleti kerületi ügyészségnek. Később visszatért a magánjogi gyakorlathoz. 2003-tól 2005-ig a New York-i Federal Reserve Bank alkalmazottja.
- 2014. november 8-án Barack Obama az Amerikai Egyesült Államok főállamügyészévé nevezte ki Eric Holder helyére. 2015. február 26-án az Egyesült Államok Szenátusának Bírói Bizottsága 12-8 arányban erősítette meg kinevezését.
- Ő az USA első afro-amerikai főállamügyésze.
Trump kezében Clinton sorsa
Németh Bence, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója megkeresésünkre úgy fogalmazott, innentől kezdve Donald Trumpon múlik, hagyja-e levegőhöz jutni riválisát.
A kampány hátralévő részében mind a két jelölt megpróbálja a személyes kérdéseket előtérbe helyezni a másik kárára. Kérdés, Trump és stábja mennyire tudja felnagyítani az esetet, mert legutóbb nem sikerült a legjobban nekik. Minden attól függ, hogy a relatíve rutintalannak számító Trump-csapat mennyire effektív.
A szakember hozzátette, a Fox News legfrissebb közvélemény-kutatása szerint 11százalék Clinton előnye a Republikánus Párt jelöltjével szemben, de semmi nincs még lefutva.
Önmagában az, hogy Clinton levelei kiszivárogtak, csak jogi vitát váltott ki, de amennyiben a milliárdos üzletember kampánycsapata bármi megbotránkoztatót talál a most kiszivárogtatott iratokban, akkor megpecsételheti Clinton sorsát. Akár egy félmondat is elég lehet kibillenteni vetélytársát győzelmi pozíciójából, igaz, nem lesz egyszerű hibát találni a gépezetben, miután Clinton több levelét is törölte korábban a rendszerből, és semmit sem archivált közülük.
Sok támogató lép ki Trump mögül, így hiába használja tökéletesen a közösségi médiát, a Twittert és a Facebookot, de mainstream médiája nincs, ami elengedhetetlen. Ha nem jön súlyosabb vád Clinton ellen, akkor valószínűleg Trump ebből nem tud profitálni
– szögezte le Németh Bence.
Nincs pánik
Mivel a választások rohamosan közelednek, a hatóságok egyelőre nem foglaltak állást az ügyben, és aligha nyúlnak bele idő előtt a politikai harcba. És így gondolják ezt Clinton kollégái is.
Nem fog megtörténni. Számomra ez olyasvalami, ami elképzelhetetlen
– fogalmazott Cory Booker, New Jersey szenátora a CNN-nek egy esetleges vádemelés lehetőségéről.
Nem aggódom emiatt. Nem lesz vádemelés, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy végezte a dolgát, mint a többi külügyminiszter a múltban
– mondta az ABC megkeresésére Sherrod Brown, Ohio demokrata szenátora.
A WikiLeaks mindent megtesz
Korábban Julian Assange, a WikiLeaks alapítója hangsúlyozta, a legközelebbi – azaz kedden – publikált dokumentumok után bíróság elég kellene állnia Clintonnak.
Rengeteg anyagot halmoztunk fel Clintonról, de Loretta Lynch nem fog vádat emelni ellene. Ugyanakkor az FBI nem ad majd engedményeket a Clinton-kormánynak, cserébe a mostani hallgatásért.
Júniusban Assange azt állította, Clinton kampányában nagy szerepet vállalt a Google, a cégóriás aktívan részt vett a harcban, hogy Clinton kerülhessen egy lépéssel közelebb a Fehér Házhoz.
Clinton háborús levelezése mellett a WikiLeaks szintén megszellőztetett egy listát azokról a brit politikusokról, akik támogatták Irak lerohanását. A teljes riportot várhatóan július 6-án szerdán teszi közzé a vállalat, és várhatóan többek közt Tony Blair ellen jogi eljárás indulhat hazájában a háborús állásfoglalása miatt.
