A norvég kormányfő – akinek hazája nem EU-tagállam – a Politico című brüsszeli hírportálnak adott szerdai interjújában beszélt erről, kijelentve azt is, hogy az új típusú kapcsolat “nem tetszene” a briteknek.
Saját tapasztalataikról a miniszterelnök elmondta, hogy a Norvégia és az Európai Unió közötti laza kapcsolat mellett Oslónak úgy kell működnie Brüsszelben, mint egy “lobbiszervezetnek”. Ez néha jól sikerül, néha rosszul – tette hozzá.
Erna Solberg kifejtette: országa helyzetét tovább nehezítette, hogy az Európai Parlament 2009-ben szélesebb jogköröket kapott.
Korábban az Európai Bizottsággal tárgyaltunk, és kapcsolatba léphettünk a tagállamokkal is (…) Ennél sokkal nehezebb elérni azt, hogy az Európai Parlament vegye figyelembe az unión kívüli Norvégia érdekeit is
– hangsúlyozta.
Naponta öt alkalmazkodás
Elisabeth Aspaker norvég EU-ügyi miniszter pedig arról számolt be, hogy az oslói törvényhozásnak naponta átlagosan öt uniós jogszabályt kell elfogadnia anélkül, hogy az ország részt venne a döntéshozatali eljárásban. Oslónak amiatt is érdekében áll Nagy-Britannia uniós tagsága, mert a szakemberek többsége szerint a kilépéssel jelentősen csökkenne a liberális gazdaságpolitikát folytató tagállamok brüsszeli befolyása.
Fontos nekünk, hogy legyenek piacorientált, kevésbé szabályozáspárti tagállamok az asztalnál, (…) a britek pedig egyértelműen ebben a táborban vannak
– mondta Vidar Helgesen norvég klímaügyi miniszter.
Hangsúlyozta: a nemzetközi környezet instabilitásának fokozódásával az 5,2 milliós lakosságú Norvégia számára még inkább érezhetővé vált annak a hiánya, hogy jelen legyen a tárgyalóasztalnál, amikor az Európai Unió döntéseket hoz Oroszországgal kapcsolatban.
Ennek kapcsán Erna Solberg kifejtette, hogy országa nem érzi magát közvetlenül fenyegetve a szomszédos Oroszország által, a kormányt azonban aggodalommal tölti el Moszkva “kiszámíthatatlan” politikája. A hidegháborúban kiszámítható volt a rendszer, ma kiszámíthatatlanabb, ami azt jelenti, hogy egyben instabilabb is – vélekedett.
