Minden résztvevő az orlandói melegbárban történt tömegmészárlást elítélő szavakkal kezdte megszólalását a spanyol miniszterelnök-jelöltek kedd hajnalba nyúló, első alkalommal megrendezett négypárti televíziós vitáján, és szinte az egyetlen dolog, amiben mindannyian egyetértettek, az volt, hogy a terrorizmus ellen csak együttműködéssel lehet sikeresen felvenni harcot.
Vége
Spanyolországban most először vitázott egymással élő adásban négy kormányfőjelölt, korábban mindig csak kétpárti vitát rendeztek a két legnagyobb politikai erő, a konzervatív Néppárt (PP) és a szocialista párt (PSOE) vezetői között.
A radikális változásokat követelő baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt megerősödésével azonban vége szakadt a spanyol belpolitikát évtizedeken át meghatározó kétpártrendszernek, s ez már a miniszterelnök-jelölti televíziós vita résztvevőinek számára is kihatott.
A spanyol televíziós akadémia által rendezett, minden országos televíziós csatornán közvetített két és fél órás vitaműsorban a legnagyobb teret a 21 százalékos munkanélküliség témája kapta, mint az ország legégetőbb problémája, míg a legfeszültebb pillanatokat a korrupciós témák taglalása okozta.
Az ellenzéki pártvezetők nyíltan bírálták a kormányzó Néppárt gazdaságpolitikáját és munkaügyi reformját.
Albert Rivera, a Ciudadanos elnöke szerint a létrehozott munkahelyek rossz minőségűek, a munkaszerződések 93 százaléka “szemét”, mert csak rövid időre szól. Pablo Iglesias, a Podemos főtitkára pedig egyebek mellett azzal érvelt a reform sikertelensége mellett, hogy csökkent az aktív népesség és az álláskeresők száma, mert sokan elhagyták az országot.
Károk
Mariano Rajoy, néppárti ügyvezető kormányfő szerint azonban a számok magukért beszélnek, mint mondta, 2011-ben, amikor kormányozni kezdett, naponta 1400 munkahely szűnt meg, míg most naponta 1500 új munkahely jön létre az országban. Elismerte, hogy ennek ellenére van még min javítani, amelyhez megvannak a megfelelő javaslataik, például az adócsökkentés.
Pedro Sánchez, a szocialista párt főtitkára személyeskedésig vitte a kritikát: “kevés ember van, aki annyi kárt okozott a jóléti államnak” – mondta a miniszterelnök felé fordulva és hozzátette azt is, hogy kiszámítható, mert amikor adócsökkentésről beszél, akkor azzal elrejt egy “nagy hazugságot vagy nagy megszorításokat”.
Az is mondta, hogy szerinte Rajoynak le kellett volna mondania, amikor kiderült, hogy a pártja volt pénztárnokának, Luis Bárcenasnak 40 millió eurója van egy svájci bankszámlán. Felsorolt több olyan korrupciós ügyet, amelyben a néppárti politikus neve felmerült a gyanúsítottak között. Rajoy válaszában hangsúlyozta, épp az ő kormánya tett sokat a korrupció ellen az elfogadott jogszabályok révén.
A legnagyobb össztűz az ügyvezető miniszterelnökre zúdult, de lényegében egyik jelölt sem kímélte a másikat. Albert Rivera például a Podemost támadta azzal, hogy a párt CEPS nevű alapítványa 7 millió eurót kapott Venezuelából. Pablo Iglesias kikérte magának, hogy illegális finanszírozással gyanúsítsák, amikor az ügyet a bíróság is ejtette.
Megállapodás
Az elmúlt félév belpolitikai patthelyzete miatt is egymás felelősségét firtatták. A Podemos vezetője szerint a szocialistáknak most már választaniuk kell, hogy velük, vagy a konzervatívokkal kötnek együttműködést, mert csupán ez a két lehetőség áll fenn. A szocialista párt főtitkára azzal vágott vissza, hogy a Podemosnak lett volna lehetősége, de nem támogatta miniszterelnökké választását a parlamentben, és ezzel akadályozta a változást. “Nem én vagyok a rivális” – jegyezte meg Iglesias, aki szerint a baloldali szavazók a baloldali pártok együttműködését szeretnék látni.
A moderátorok rákérdeztek arra, ki kivel tudna kormányzati megállapodást kötni a választásokat követően, de egyértelmű választ a négyből csupán ketten adtak. Rajoy megismételte nagykoalíciós elképzelését a szocialista párttal és a Ciudadanosszal, Iglesias pedig egyedül a szocialistákkal való együttműködést tartja lehetségesnek.
A vita elsősorban a még bizonytalan szavazók megszólítását célozta, a legfrissebb felmérések szerint a spanyol szavazók 32,4 százaléka még nem döntötte el, kire voksol majd. Az ő szavazataikon múlhat, hogy végül milyen eredmény születik a június 26-i parlamenti választásokon, amelyen a közvélemény-kutatások szerint a PP kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem annyit, hogy önállóan kormányt tudjon alakítani.
Spanyolországban decemberben hasonló eredmény született a parlamenti választásokon, de a többi párt nem támogatta sem a PP, sem más párt kormányalakítási kísérletét, ezért kell a szavazóknak most ismét az urnákhoz járulniuk.
