„Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben összesen annyi fegyver van, hogy a világ harmadik legnagyobb hadseregét tudnánk itt összetoborozni” – mondja Walter, a nyugdíjas zenész. Tampa konferenciaközpontjának egyik tízezer fős rendezvénytermében celebrált félházas rendezvény végén beszélgetünk. Walter kedvesen és barátságosan meséli, hogy nem kellett volna meglepődnöm akkor, amikor Trump a beszéde közben arra kérte a nagyérdeműt, mindenki tegye fel a kezét, akinek van fegyvere. Európai ember számára némiképp sokkoló volt a látvány:
Donald Trump, minden idők egyik legszínesebb és legellentmondásosabb amerikai elnökjelöltje mindezt úgy kommentálta, hogy
Látjátok, feleim, és ott van a másik oldalon hamis (crooked) Hillary, aki mindezt el akarja venni Tőletek! És emlékeztek a tavalyi párizsi BUM-BUM-BUM-ra, ugye? Hát vajon ki akar olyan helyen lövöldözni, ahol tudja, akár fegyverrel is szembe találhatja magát!?
Mindezt kevesebb, mint 24 órával az orlandói fegyveres mészárlás előtt mondta a politikus.
A most hétvégi floridai tragédiasorozat (pénteken egy fiatal énekesnőt, szombaton pedig egy melgbár több mint félszáz vendégét végezték ki) alighanem újabb érzelmes vitákkal dúsítja majd az elnökválasztási kampányt. Miután ezen a héten kiderült, hogy elmarad Bernie Sanders „szocialista forradalma”, a verseny a New York-i mágnás Trump és a dörzsölt politikus Hillary Clinton között zajlik majd. Trump nem lazsál. A hétvégén négy helyen is szerepelt. Szombaton délelőtt „második otthonát” Floridát, annak harmadik legnépesebb városát, Tampát igyekezte tűzbe hozni.
Nagyon jól megy neki a népi showművészet. Hangosan, néha nagyon hangosan, agresszíven, egyszerűen, gyorsan és találóan szólította meg publikumát.
Kicsit olyan a modora, mint amikor egy nagyvárosi pasas betér kedvenc kocsmájába, és pityókásan elkezd beszélni. Figyelemfelkeltő, hiszen szórakoztató, de nemritkán ostoba és érzéketlen.
– állapította meg Timothy, egy, a nagyon kevés afrikai-amerikai látogatóból. Timothy kereskedőként dolgozik Tampában, azért jött, mert kíváncsi volt, hogy Trump olyan-e élőben, mint amilyen a médiában. „Nem csalódtam. Ez az ember nagyon tehetséges. Még elnök is lehet belőle.”
Trump elég keményen beleszállt a médiába is. „Nézzétek, kik is ülnek ott mögöttetek. Biztosak lehettek benne, megint nem az igazságot fogják kommunikálni” – küldött kedves figyelemfelhívást a sajtópáholy irányába. A közönségét úgy hergelte a médiamunkások ellen, mint valami pankráció akció előtti hangulatfelelőse. Van benne kakaó – ahogy Kőbányán mondanák. És ez a kakaó szikrázik és lubickol.
„Össze kell fognunk. Több támadást kaptam a saját pártunkon belülről, mint akárhonnan máshonnan” – üzent a republikánus atyafiaknak, akik közül vezető hangadók ezen a héten – egy bíró származására tett utalása miatt –rasszistának kiáltották ki Trumpot. „Ezúttal bocsánatot kérek! De nem a bírótól, hanem Pocahontastól! Azért, mert összeboronáltam az engem gyűlölő bírónővel” – szólaltatott meg egy újabb unortodox szólamot partitúrájából Trump.
kampánybeszédét nem mással kezdte, mint a francia foci-Eb-vel.
Barátaim, néztem reggel a televíziót, és mit látok? A franciák küszködnek ezzel a foci rendezvényükkel, az Európa-kupával. Tele vannak félelemmel, és nem tudják, hogy megrendezzék-e, avagy elhalasszák a sportrendezvényt!
Mindezt arra tudta felhasználni, hogy „Amerikában igen is meg fogjuk építeni a Mexikóval határos falat, és maximalizálni fogjuk a felkészültséget arra, hogy kiszűrjük, kik is jöhetnek be az országunkba.”
A közel egy órás one-man show alatt a védelem és a biztonság volt kulcskérdés. „A világ legerősebb, legkorszerűbb és legtiszteletreméltóbb hadseregét fogjuk felépíteni. Az ISIS-szel nagyon gyorsan fogunk leszámolni. Biztosak lehettek ebben. Olyan időket élünk, ahol gyorsan kell cselekedni és keménynek kell lenni” – ez a vonal csengett vissza több alkalommal is a beszédében.
„Nem vagyok rasszista, és nem vagyok idegengyűlölő! Imádom a kínaiakat és a mexikóiakat is. Előbbieknek milliókért adok el lakásokat New Yorkban, utóbbiakat ezerszámra alkalmazom remek körülmények között a vállalkozásaimban. Rendben, bizonyos fenntartásaim vannak a muszlimokkal kapcsolatban…” –szólt Trump, akit különben heves szeretettel fogadtak a zömével középosztálybéli, fehér helybeliek.
Egy latin-amerikai származású nagymama „hősére való tekintettel”supermanes pólóban érkezett. Látva, hogy egy magyar tudósító kissé megszeppenten botorkál az amerikai sajtósok között, odalépett hozzám, és arra kért, ha találkozom Trumppal, mondjam meg neki:
Ő Amerika hangja, és Mexikónak legalább öt Donald Trumpra lenne szüksége.
Kétségtelen, a republikánusok jelöltje nagyon sikeres ember – gyakorlatilag a hústól a felhőkarcolóig mindent el tud adni. Most elsősorban magát próbálja. A közvélemény-kutatók szerint van még hova fejlődni, Clinton egyelőre jelentősen vezet. A demokraták nagyasszonyát Trump következetesen igyekszik lejáratni, nemzetbiztonsági szempontból közveszélyes emailezőnek és egyszerűen hamiskártyás csalónak tartja.
„Nekem Washington az ellenségem. Őket kell legyőznünk. Mindenki más a barátom!” – ragadtuk meg harc politikáját a napokban 70. (!) születésnapját betöltő politikusnak.
Trumpot Fort Lauderdale-i luxusotthona – Florida egyik nemzetközi hírű ékköve – miatt valóban sokan „félig a mi kutyánknak” tartják errefelé, így a rendezvény végén egy kisebb csoport – sokan közülük hajnal 6-tól sorban álltak a színpad előtti helyért – még ünnepi dalra is fakadt a politikus tiszteletére.
Na, tessék, most el kéne, hogy olvadjon a szívem, de csak inkább dühössé tettetek! Nekem nem ünnep az öregedés, bár most 35-nek érzem magam!
