A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia egy teljes elveszített évtized valós kockázatával lenne kénytelen szembenézni, ha az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.
David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában hangsúlyozta, hogy ha a referendumon a többség a kilépésre szavaz, akkor először a távozás feltételeiről kellene tárgyalni az EU-val, ami például Grönland esetében három évig tartott, ezután új kereskedelmi megállapodást kellene nyélbe ütni az unióval, ami Kanadának eddig hét évébe telt, ráadásul ez az egyezmény még nem is lépett életbe.
Cameron hozzátette: mindezek mellett külön kereskedelmi egyezményeket kellene kötni azzal az 53 országgal, amellyel az EU-nak – és az unió tagjaként Nagy-Britanniának – van ilyen megállapodása. A brit kormányfő szerint ez egy évtizednyi bizonytalanságot jelentene Nagy-Britannia számára.
Cameron szerint a kilépésnek csak költségei lennének, hozadéka semmi.
Arra a felvetésre, hogy a bevándorlást nem sikerült a korábban általa ígért évi néhány tízezer főre csökkenteni – tavaly meghaladta a nettó 300 ezret a Nagy-Britanniában letelepülő külföldiek száma -, Cameron kijelentette: a Brüsszellel kötött reformmegállapodás alapján a jövőben az uniós társállamokból érkezők sem igényelhetnek érkezésük után azonnal teljes körű szociális ellátást; ehhez négy év folyamatos munkaviszonyra lesz szükségük.
Cameron szerint az eddigi szabályozás alapján a többi EU-tagállamból érkező munkavállalók már az első évben tízezer fontot (négymillió forintot) igényelhettek különböző szociális juttatások formájában. Ha Nagy-Britannia az EU-tagja marad, ez a lehetőség akkor is megszűnik, és ez jelentősen csökkenti majd a nagy-britanniai munkavállalás vonzerejét – mondta a brit kormányfő.
Felidézte a brit pénzügyminisztérium minap ismertetett tanulmányát, amely szerint recessziót okozna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. Cameron szerint ez lenne a brit gazdaságtörténetben az első olyan recesszió, amelyet Nagy-Britannia maga okozna saját magának.
A brit miniszterelnök jelentős gazdasági kockázatokról írt a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap által közölt cikkében is. Cameron szerint a Bank of England – a brit jegybank -, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és “tíz közgazdászból kilenc” azon az egybehangzó véleményen van, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból sokkhatásként érné a brit gazdaságot. Ez olyan mértékű recessziót okozhatna, amely miatt akár 500 ezer nagy-britanniai munkahely is odaveszhetne, emellett 20-40 milliárd fontos (8-16 ezer milliárd forintos) “lyuk” keletkezhetne a brit közfinanszírozási rendszerben a recesszió és a növekvő munkanélküliség okozta adóbevétel-kiesések miatt – áll Cameron vasárnapi cikkében.
A népszavazási kampány kezdete óta először véleményt nyilvánított a kormányfő felesége, Samantha Cameron és az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága, Justin Welby, Canterbury érseke is, mindketten a további brit EU-tagság mellett érvelve.
Samantha Cameron a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lapnak írt cikkében kifejti: hisz azoknak a gazdasági szakértőknek, köztük a Bank of England kormányzójának és az IMF közgazdászainak, akik szerint valószínűleg recesszió követné Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. Cameron felesége szerint ők nem véletlenszerűen előkerült közgazdászok, akikről még senki nem hallott. Hozzátette: saját gyermekei érdekében is el akarja kerülni azt a több évi bizonytalanságot, amellyel a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése járna.
Welby érsek ugyancsak a Mail on Sunday hasábjain kifejti: az egyháznak nincs hivatalos álláspontja arról, hogy ki hogyan voksoljon a népszavazáson, ő azonban a maga részéről a bennmaradásra adja majd szavazatát. Az anglikán egyház vezetője szerint akik az Európai Uniót a több millió európai életét kioltó két világháború romjaiból felépítették, előretekintettek, ugyanúgy, mint azok, akik e világháborúk frontjain harcoltak a szabadságért. Nagy-Britannia keresztény örökségének alapja a béke és a megbékélés, és nem a sorompók, hanem a hidak építése – hangsúlyozta Canterbury érseke.
