Az azeri és az örmény államfő egyetért abban, hogy teljes tűzszünetre van szükség Hegyi-Karabahban és környékén, közölte hétfő éjjel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel.
Szerzs Szargszján örmény és Ilham Aliyev azeri elnök hétfőn Bécsben először találkozott a hegyi-karabahi harcok kiújulása óta. Abban állapodtak meg, hogy júniusban döntenek a következő államfői találkozó időpontjáról, valamint, hogy felkérik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy dolgozzon ki tervet a jelenleg hatályban lévő tűzszünet megsértéseinek kivizsgálására.
A tűzszüneti megállapodásnak sikerült megakadályoznia, hogy a két ország ismét nyílt háborút indítson egymás ellen, de a helyiek éjszakánként így is szórványos harcokról és halálos áldozatokról számolnak be.
Lavrov a hírügynökségnek azt mondta: úgy látja, hogy mindkét fél érzi a kompromisszum szükségességét, Oroszország pedig megteszi, ami tőle telik.
Szargszján hivatala közlemény útján erősítette meg, hogy a két elnök megállapodott a tűzszünet ellenőrzésének javításáról, valamint arról, hogy lépéseket kell tenni, hogy újraindulhassanak a tárgyalások a tartós megoldásról.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta a terület függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még maga Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
