George Osborne a The Times hétfői kiadásában közölt írásában ismertette az általa vezetett tárca ugyancsak hétfőre összeállított 200 oldalas tanulmányának főbb pontjait.
A minisztériumi elemzés szerint, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és a brit üzleti szféra emiatt a továbbiakban nem férne hozzá maradéktalanul a félmilliárd fogyasztót számláló egységes uniós piachoz, az azt jelentené, hogy a nominális brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ban 6 százalékkal vagy ennél is nagyobb mértékben maradna el attól a szinttől, amelyet Nagy-Britannia abban az évben EU-tagként elérhetne.
Osborne közölte: a minisztérium számításai alapján ez azzal járna, hogy 2030-ig minden egyes brit háztartást átlagosan 4300 font (csaknem 17 millió forint) veszteség érne, még abban az esetben is, ha – amint azt a Brexit, vagyis a kilépés pártolói elsődleges alternatív forgatókönyvként gyakran emlegetik – sikerülne kanadai mintájú kereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val.
Kanadának hét évébe telt e megállapodás elérése az unióval, és az egyezmény ráadásul még életbe sem lépett, hangsúlyozza a brit pénzügyminiszter. A tárca tanulmánya szerint egy ugyanilyen jellegű egyezmény azt is jelentené, hogy a brit gazdaság 80 százalékát kitevő szolgáltatási szektor nem tudna teljesen szabadon kereskedni az EU-val, a brit mezőgazdasági termelők uniós exportját kvóták korlátoznák, a brit feldolgozóipar integrált beszállítói hálózata elé pedig vámkorlátok emelkednének.
Mindez a brit közfinanszírozási rendszernek is súlyos kárt okozna, sokkal nagyobbat annál az összegnél, amellyel Nagy-Britannia az Európai Unió költségvetéséhez hozzájárul. Ez az összeg jelenleg mindössze nettó egy penny a brit költségvetésbe befolyó minden egy fontnyi adóbevételből – áll a brit pénzügyminiszter hétfői cikkében.
Osborne egyértelmű utalást tesz arra, hogy az uniós piac fontosabb a brit gazdaságnak, mint az EU-nak a brit piac. Írásában idézi a pénzügyminisztériumi tanulmány azon megállapítását, amely szerint a brit export 44 százaléka irányul az Európai Unió piacára, Nagy-Britannia ugyanakkor a teljes EU-export nem egészen 8 százalékát veszi fel.
A brit üzleti szféra legutóbbi előrejelzései is a pénzügyminisztérium hétfői tanulmányához hasonló komor képet festenek a brit EU-tagság esetleges megszűnéséből eredő gazdasági kockázatokról.
A Brit Iparszövetség (CBI) minap közzétett, enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmánya szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.
A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene az évtized végéig 2015-ös árfolyamokon számolva
(MTI)
