A Koh-i-Noor-gyémántot Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta a brit Kelet-indiai Társaságnak – hangzott el az indiai kormány álláspontja a bírósági meghallgatáson, amelyet a drágakő visszaszerzésére indított közérdekű per előtt tartottak.
A nagy, ovális alakú, halványlila színű gyémántot a dél-indiai Ándhra Prades államban, Guntur közelében találták feltehetően a 13. században. Csiszolatlanul 793 karátos volt, elsőként a Katatija-dinasztia birtokolta. A következő évszázadokban a kő többször is gazdát cserélt, mielőtt Viktória brit királynőhöz került volna Pandzsáb bekebelezése után.
A gyémánt 1851-ben érkezett Londonba, átadását Indiában még ma is a nemzeti önérzet megszégyenítéseként tartják számon. 1911-ben belefoglalták V. György uralkodó feleségének, Mária királynénak a koronájába, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébeté, II. Erzsébet édesanyjáé lett, aki 2002-ben halt meg.
A gyémántot a Towerben, a koronaékszerek között őrzik. Legutóbb az anyakirályné temetésekor hagyta el a Towert, a koporsójára helyezték felravatalozásakor a Westminster-apátságban. India, Pakisztán és Afganisztán is megpróbálta már megszerezni az ékkövet az elmúlt évtizedben, a brit kormány eddig a Koh-i-Noor visszaszolgáltatására tett minden kísérletet visszavert.
