Hazaárulás, szolgálati titok megsértése és korrupció miatt nyolc év börtönre ítélte csütörtökön a müncheni tartományi felsőbíróság a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy volt munkatársát, amiért információkat juttatott el a szervezet munkájáról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). A Markus R. néven azonosított férfit 2014-ben tartóztatták le, de nem a fenti kémkedésért, hanem azért, mert a hatóságok arra gyanakodtak, hogy orosz titkosszolgálatoknak szivárogtat.
“Hogyhogy az oroszoknak? Én az amerikaiaknak dolgozom!” – beszámolók szerint ez volt az első két mondata, amikor 2014 nyarán őrizetbe vették, és közölték vele, hogy mivel gyanúsítják. Nemcsak ő lepődött meg, hanem a nyomozók is, akik semmit nem tudtak arról, hogy 2008 óta rendszeresen juttat el a BND-től dokumentumokat a CIA-nak.
Pénzt is kapott a jenkiktől
A szolgálatnál irodai, adminisztrációs munkát végző férfi számos dokumentumot lefénymásolt és hazavitt a munkahelyéről, majd otthon beszkennelte és különböző megoldásokat alkalmazva elküldte őket Alex fedőnevű CIA-s kapcsolatának. Az anyagokért legkevesebb 80 ezer eurót kapott, a pénzt rendszerint Ausztriában kapta meg, konspiratív körülmények között.
Azért bukott le, mert 2014-ben elküldött a berlini orosz nagykövetségre egy e-mailt, amiben együttműködést ajánlott az orosz szolgálatoknak, és a német hatóságok olvasták a levelét. Markus R. részletes beismerő vallomást tett, állítása szerint azért árult el államtitkokat a CIA-nak, mert unatkozott és izgalomra vágyott. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan milyen dokumentumokat adott el az amerikai titkosszolgálatnak.
Lehallgatták Clintont
Több korábbi beszámoló szerint 218 anyagról lehet szó, köztük rendkívül érzékeny ügyekről szóló dokumentumokról. A Spiegel egy 2014-es cikke szerint az egyik egy leirat egy 2012 februári telefonbeszélgetésről, amit Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár folytatott műholdas mobilon. Annan akkor az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai különmegbízottjaként dolgozott, és egy megbeszélésről számolt be Clintonnak, aki éppen repülőn utazott, ezért műholdas mobilt használt.
A BND hosszabb ideje figyeli a Közel-Keleten műholdas kapcsolattal folytatott mobilkommunikációt, hogy minél többet megtudjon az iszlamista szervezetekről. Clinton és Annan beszélgetése így “véletlen találat” volt. A leirat a BND-nél bevett gyakorlat szerint a szervezet vezetősége elé került, ahol – ugyancsak a bevett gyakorlatot követve – elrendelték a dokumentum megsemmisítését. Ez Markus R. feladata volt, ő azonban készített egy másolatot és eljuttatta a CIA-nak.
Beszólt az NSA
A Spiegel szerint az amerikaiak fel is használták az értesülést az informatikai adatgyűjtésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtése körüli ügyek rendezését célzó egyeztetéseken. Álszentséggel vádolták meg a berlini vezetést, amiért nyilvánosan felháborodást mutat az NSA németországi tevékenysége – pl. Angela Merkel kancellár hivatali mobiljának lehallgatása – miatt, miközben hírszerzői Washington ellen kémkednek.
A müncheni tartományi felsőbíróság kétrendbeli hazaárulásért és szolgálati titok megsértéséért, valamint korrupciós bűncselekmény ötrendbeli elkövetéséért ítélte el Markus R.-t, a nyolc év szabadságvesztés mellékbüntetéseként öt évre megvonták választójogát.
A bíróság méltányolta, hogy Markus R. büntetlen előéletű és beismerő vallomást tett, és súlyosbító körülményként vette számításba, hogy senki nem igyekezett rávenni őt a kémkedésre, hanem önállóan, “saját kezdeményezésére kereste a kapcsolatot az amerikai, illetve az orosz képviselettel”, és több éven keresztül “jelentős számú dokumentumot” juttatott el az Egyesült Államoknak pénzért cserébe. Az ítélet nem jogerős, egy héten belül lehet fellebbezni. Az ügyészség a súlyosabb büntetés, tíz év börtön kiszabását indítványozta, Markus R. védői enyhébb büntetést javasoltak az MTI szerint.
