Izrael a januárban bejelentett 150 helyett 234 hektár termőföldet sajátít ki zsidó telepesek számára a Jordán folyó nyugati partján fekvő Jerikó mellett, palesztin területen. A lépést Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár élesen bírálta – jelentette az izraeli katonai rádió szerda reggel.
A Békét Most nevű izraeli civil békemozgalom a most kihirdetett végleges döntés alapján hívta fel a figyelmet arra, hogy noha januárban a védelmi minisztérium, illetve a megszállt ciszjordániai területeket ellenőrző katonai szervek még csak százötven hektár föld kisajátítását hagyták jóvá, a döntés már kétszázharmincnégy hektárról szól.
A földek állami tulajdonná nyilvánításának célja a környező izraeli telepes falvak területének megnövelése. Az Almóg településtől északra található terület egy részét már évek óta a szomszédos Vered Jerikó telepes faluból érkező mezőgazdászok művelték, és nem található rajta palesztin település.
Legutóbb 2014 augusztusában vettek állami tulajdonba ilyen nagyságrendű földterületet Ciszjordániában, akkor ezt válaszlépésnek szánták három izraeli tizenéves elrablására és megölésére. A háromszáznyolcvan hektáros kisajátítás éles bírálatokat váltott ki az ENSZ, az Egyesült Államok, európai országok és a palesztinok részéről.
Ezúttal sem maradt el a nemzetközi tiltakozás, a rádió beszámolója szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár már kedden a döntés visszavonására szólította fel az izraeli kormányt.
Ban Ki Mun hangsúlyozta, hogy a lépés akadályozza a palesztin-izraeli viszály két állam létrehozásán alapuló megoldását, és Izrael azon szándékát jelzi, hogy megszilárdítsa ellenőrzését Ciszjordániában.
“Települések létrehozása megszállt területeken ellentétes a nemzetközi joggal, és a főtitkár az efféle intézkedések beszüntetésére és visszafordítására sürgette az izraeli kormányt” – közölte Ban szóvivője.
A két államot (Izrael mellett egy palesztin államot is) ígérő, 1993-ban az oslói egyezményekkel elindult békefolyamat alapján az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában és a Gázai övezetben (ez utóbbiból Izrael 2005-ben egyoldalú döntés alapján kivonult) jöhetne létre a palesztin állam.
A jeruzsálemi kormány korábban hasonló döntéseinél egy 1858-as, az ezen a területen akkor uralkodó ottomán török birodalomban hozott törvényre hivatkozott, amely azt mondta ki, hogy a sok évig parlagon heverő földek állami tulajdonba kerülnek.
