Csak akkor maradhat Szerbiában az a mintegy kétezer bevándorló, aki a határok lezárása és az ellenőrzések szigorítása nyomán az országban rekedt, ha menedéket kér ott, ellenkező esetben hazájukba vagy Macedóniába toloncolják őket vissza, közölte értesülését a Danas című szerb napilap csütörtökön.
A szerb-macedón határ melletti presevói befogadóközpontban jelenleg mintegy hatszáz olyan bevándorló van, akit múlt hétfőn Horvátország küldött vissza Szerbiába. További több száz ember van az ország más befogadóállomásain.
Az Európai Unió és Törökország közötti brüsszeli csúcstalálkozó után lezárultak a határok az illegális bevándorlók előtt, Szlovénia, Horvátország és Szerbia, a schengeni szabályokhoz tartva magát, már csak érvényes útlevéllel és vízummal engedi be a migránsokat.
A Danas információi szerint három út áll azok előtt, akik ezekben az országokban rekedtek: menedéket kérhetnek Szerbiában – az elbírálás azonban a tapasztalatok szerint egy évet is igénybe vehet -, megvárhatják, amíg Szerbia visszatoloncolja őket Macedóniába – habár a két ország közötti toloncegyezmény a gyakorlatban már egy éve nem működik -, vagy kivárhatják, hogy Szerbia Belgrádból repülővel szállítsa őket vissza hazájukba, azaz Pakisztánba, Afganisztánba vagy Irakba. Ez utóbbi változatnál felmerül a kérdés, hogy ki állja a migránsok hazaszállításának költségeit.
Kedd hajnal óta egyetlen menekült sem lépett be Szerbiába, sem Szerbiából Horvátországba, ám a presevói központ munkatársai számítanak még néhány száz bevándorló érkezésére, akiket a zágrábi hatóságok toloncolhatnak vissza Szerbiába.
A szerb elnök február végén felhatalmazta a védelmi minisztert arra, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezze a hadsereget “a kívülről érkező veszélyek” elhárítása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy akár a migránsválság kezelésében is bevethető lesz a hadsereg.
(MTI)
