Nagyvilág

Tusk: Görögország Schengen része marad

Görögország a schengeni övezet, az eruózóna és az Európai Unió része marad – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Athénban, az Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel folytatott tárgyalások után.

Görögország kizárása Schengenből nem megoldás a migrációs válságra, hangsúlyozta Tusk.

Az Európai Tanács elnöke emellett arra szólította fel a potenciális illegális menekülteket, hogy ne jöjjenek Európába. “Ne jöjjenek Európába. Ne higgyenek a csempészeknek. Egyetlen európai ország sem lesz tranzitország”, mondta a TASZSZ hírügynökség szerint Tusk.

Görögországból nem kell elmenekülni

Senkinek nincs oka arra, hogy elmeneküljön Görögországból, a menekülthullám feltartóztatása Törökországban pedig “nem értékesebb erkölcsileg” annál, ha Görögországban vagy Macedóniában tartóztatják fel a hullámot, mondta az osztrák külügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban.

Abszurd helyzet, hogy védelemre szoruló emberek és migránsok Macedónia határán demonstrálnak és erőszakot alkalmaznak, hogy egy uniós tagországból eljussanak egy nem uniós tagországba. Őszintén ki kell mondani, hogy itt nem a menedék kereséséről, hanem a gazdaságilag jobb jövő kereséséről van szó, mondta Sebastian Kurz a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban.

“Csak két lehetőség van: továbbengedjük az embereket vagy megállítjuk őket. A Törökországra alapozott megoldással kapcsolatban szeretném megkérdezni mindazokat, akik bírálják a görög-macedón határon készült képeken látottakat, vajon mit is képzelnek arról, hogy ez a folyamat miként zajlana Törökországban. Netán azt gondolják, hogy ott gyengédebben bánnak a menekültekkel, és az emberek önként úgy döntenek, hogy mégsem kelnek át Görögországba? Az embereket rendőri erővel kell majd visszatartani, csak éppen ez tőlünk távolabb történik majd, ahol talán nem lesz annyi tévékamera”, fejtette ki a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.

Hangoztatta, hogy szakítani kell a menekültek Görögországból észak felé “továbbterelésének” gyakorlatával. “Vissza kell térnünk a normális állapotokhoz, ami azt jelenti, hogy senki nem választhatja meg, hogy hol nyújt be menedékjogi kérelmet”, mondta Sebastian Kurz.

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy zárva kell-e tartani a balkáni migrációs útvonalat akkor is, ha sikerül Törökországgal közösen megfékezni a menekülthullámot, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak meg kell őriznie az ellenőrzést területe felett. Ezt azonban nem szabad összekeverni a szabályos személy- és áruforgalom korlátozásával. Ausztria a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet “megmentésére” törekszik,mert az övezetet veszélybe sodorta a menekülthullám, amely naponta akár 15 ezer fő ellenőrizetlen belépését is jelenti – mondta az osztrák külügyminiszter.

Hangsúlyozta: nyomást kell gyakorolni Görögországra, hogy fogadja el az uniós segítséget, és a már régóta rendelkezésre álló pénz felhasználásával működőképes uniós menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat) kell kialakítani. Ennek révén “segítséget nyújtunk azoknak, akik védelemre szorulnak, de nem tesszük lehetővé, hogy továbbutazzanak”.

Megjegyezte, hogy Ausztria nemzetközi segítség nélkül elhelyezett 100 ezer embert, Görögország teljes területén pedig mindössze 25 ezer menedékkérő van, csak éppen a “képek mást szuggerálnak”.

Az athéni vezetés “mostanáig abban a kényelmes helyzetben volt, hogy alig valaki maradt 24 óránál tovább” az országban, tette hozzá Sebastian Kurz.

“Minél gyorsabban továbbtereljük az embereket, annál többen jönnek, és minél gyorsabban megállítjuk őket, annál hamarabb áll meg a beáramlás, mert az emberek nem azért indulnak útnak, hogy Leszbosz szigetén éljenek egy táborban, hanem azért, hogy lakást kapjanak Berlinben”, mondta az osztrák külügyminiszter.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik