Az ukrán kormány határozatban kötelezte az állami tisztségviselőket arra, hogy tartózkodjanak az államirányító szervek, illetve hivatalos személyek nyilvános bírálatától – közölte kedden az ukrán sajtó.
A kormány egyfajta egységes etikai szabályokat fogalmazott meg a február 11-i keltezésű dokumentumban a tisztviselők számára. Az indoklás szerint a határozat egyben hozzájárul ahhoz, hogy politikai erők vagy az üzleti szféra képviselői ne gyakorolhassanak nyomást állami tisztségviselőkre.
A határozat alapján a hivatalnokoknak tartaniuk kell magukat az olyan alapelvekhez, mint az állam és a társadalom szolgálata, a tisztességes magatartás, a lojalitás, a politikai semlegesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint a lelkiismeretesség.
A lojalitás a kormány magyarázata alapján azt jelenti, hogy a tisztségviselő lelkiismeretesen végrehajtja a parlamentnek, az államfőnek és a kormánynak, valamint annak a szervnek a döntéseit, amelynek dolgozik, függetlenül személyes meggyőződésétől és politikai nézeteitől. Tartózkodik továbbá az állami szervek és tisztségviselőik nyilvánosság előtti bírálatától.
Olena Minics, a gazdasági minisztérium egyik osztályvezetője Facebook-oldalán a kommunista időket, a sztálinista gyakorlatot idézőnek nevezte a kormányhatározatot. A tisztségviselő véleménye szerint az etikai szabályok határozatba foglalásának köze lehet ahhoz, hogy Ajvarasz Abromavicsusz gazdasági miniszter február 3-án sajtótájékoztatón jelentette be lemondási szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy az államfő, Petro Porosenko mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök aznap szintén kiállt a nyilvánosság elé, és kijelentette, hogy bizonyos erők a parlamentben nyomást gyakorolnak kormánya tagjaira. Leszögezte, hogy kész megvédeni minisztereit.
Jacenyuk és kormánya ellen bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a parlamentben, de a február 16-i szavazáskor a határozat nem kapott kellő támogatást, a 226 szükséges szavazat helyett csak 194-et. Eközben a parlament valamennyi pártja – beleértve az államfő mögött álló tömörülést – kifejezte elégedetlenségét a kabinet munkájával.
