Angela Merkel német kancellár szerint a Görögországba érkezett menekülteket el kell osztani az európai uniós tagországok között. A kancellár kedden Berlinben Tihomir Oreskovic horvát kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón a tavaly szeptemberi magyarországi és a jelenlegi görögországi helyzet hasonlóságára vonatkozó kérdésre elmondta, hogy nem lehet összehasonlítani a két helyzetet, és “nagyon világos”, hogy szükség van az “elosztási mechanizmusra”, amely Görögországból mint az EU külső határán fekvő tagországból “indul ki”.
Hozzátette, hogy időközben kiépült a görögországi uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) egy része, és vannak más szálláslehetőségek is, amelyeket a menekülteknek igénybe kell venniük. Továbbá tudomásul kell venniük, hogy nincs joguk megválasztani, hogy melyik tagországban nyújtanak be menedékjogi kérelmet.
Szerinte a görög-macedón határról érkező képek azt mutatják, hogy a március 7-ei uniós csúcson bőven lesz mit megbeszélni. “Sajnálom, hogy nem a külső határok jobb védelmével kezdtük”, hiszen így sok ember gyűlt össze Görögországba – jegyezte meg a német kancellár. Azt is elmondta, hogy támogatni kell Görögországot, és hogy állandó kapcsolatban áll a görög kormányfővel.
Nemcsak Macedóniának, hanem Görögországnak is gondoskodnia kell határának védelméről, és miután ez megvalósul, hozzá lehet kezdeni a korábban már meghozott közös döntés alapján a 160 ezer menekült tagállamok közötti szétosztásához – mondta Angela Merkel, hozzáfűzve, hogy Németország teljesíti a menekült-elosztási programból fakadó kötelezettségét.
Szerinte teljes egészében helyre kell állítani a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszert, és figyelmeztetett, hogy új migrációs útvonalak alakulhatnak ki. A görögországi helyzet megmutatta, hogy az egyoldalú intézkedések nem segítenek. A huszonnyolcaknak közösen kell lépéseket tenniük a válság enyhítéséért. Az uniós-török akciótervvel együtt “ha nagyon lassan is, de megtehetjük a szükséges lépéseket” – fogalmazott a kancellár.
A március 7-ei uniós csúcsról azt mondta, hogy a tanácskozás első részében a török miniszterelnökkel együtt áttekintik az EU-Törökország akcióterv végrehajtásának alakulását és mérleget készítenek az eddigi eredményekről. A tanácskozás második részében a “nagyon nehéz” görögországi helyzettel is foglalkoznak és tárgyalnak arról, miként lehet véget vetni a menekültek “továbbterelése politikájának” és visszatérni a schengeni rendszer előírásaihoz. Ezt az ügyet biztosan nem lehet lezárni rögtön az uniós csúcson, de “kell tenni egy lépést a helyes irányba” – mondta Angela Merkel.
Hozzátette, hogy majd csak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nyugat-balkáni országokat, Görögországot és Törökországot érintő körútja után lehet tudni, hogy pontosan miről tárgyalnak még a rendkívüli csúcstalálkozón.
Tihomir Oreskovic a tájékoztatón azt mondta, hogy kormánya szorosan egyeztet a szomszédos országokkal, hogy időben reagálhassanak a balkáni migrációs útvonalon történő fejleményekre.
Hozzátette, hogy Horvátország továbbra is a menekültválság közös európai megoldását szorgalmazza és “emberségesen lép fel a menekültekkel szemben”, de szükség esetén bevetik a határon a rendőrséget, és “talán” a katonaságot is – mondta a politikus.
Arra számít, hogy “nagyon jó diskurzus” alakul majd ki a március 7-ei uniós csúcson, amelyen Törökország részvétele révén remélhetőleg sikerül egy “tartósabb, vagy állandóbb megoldást” kidolgozni.
