A történelem Angela Merkelt fogja igazolni a menekültpolitikában, és a német kancellár az összes bírálójánál tovább marad majd hivatalában, jelentette ki az Európai Bizottság (EB) elnöke.
Jean-Claude Juncker a Bild című lapban megjelent interjúban elmondta, hogy jobb lett volna, ha valamennyi tagállami kormányfő olyan gyorsan felismerte volna, mint Angela Merkel, hogy a menekültválságot csak közösen lehet megoldani, éppen úgy, mint korábban az adósságválságot. Most viszont már olyan tagállamok is segítenek, amelyek korábban nagyon kritikusak voltak, és a közösség költségvetési átcsoportosításokkal rekordidő alatt 10,1 milliárd eurót mozgósított a válságkezelésre.
Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcs előtt igen elszigeteltnek tűnik, azt mondta, hogy a kormányfői állás munkaköri leírásában szerepel a “tartás” és az állhatatosság erős nyomás alatt, a kancellároknak pedig mindig akkor adóznak elismeréssel, amikor “viharos időkben is tartják az irányt”. Ezt mutatja Helmut Kohl volt német kancellár “előrelátó újraegyesítési politikája” is.
Arra a kérdésre, hogy mit jelentene az EU számára, ha Angela Merkel már nem lenne hivatalában, elmondta, hogy szerinte a német kancellár valamennyi bírálójánál tovább marad pozíciójában, és az általa képviselt európai menekültpolitika érvényesül majd. Politikai vezető erőt mutat annak kimondására, hogy sikerül megoldani a válságot, és “minden egyéb kapituláció a populisták előtt”, mondta a konzervatív luxemburgi politikus.
A görög-macedón határ lezárásáról szóló elképzelésekről azt mondta, hogy az együttműködés harmadik országokkal valamely tagállam határa lezárásának céljával jogilag nem megengedett és politikailag nem elfogadható.
Az Európai Bizottság támogatja ennek a határnak a biztosítását, de mindkét oldalon, Görögország és Macedónia felől is – mondta a brüsszeli bizottság elnöke. A válságkezelés sikerének esélyéről szólva hozzátette, hogy az államadósság-válság kezeléséhez hasonlóan a menekültválságban is számos közös lépés kell a kívánt hatás eléréséhez, és időre van szükség ahhoz, hogy beérjenek az utóbbi időszakban elhatározott intézkedések.
Az első eredmények azonban már látszanak, hiszen tavaly szeptember óta 8 százalékról 90 százalékra emelkedett azon menedékkérők aránya, akiktől Görögországban ujjnyomatot vesznek, az EU-ba belépő menedékkérők napi átlagos száma pedig az októberi 7000-ről 2000-re süllyedt, mondta Jean-Claude Juncker.
