A pert a helyi Minority Rights egyesület és több száz kolozsvári polgár indította. A romániai bíróságok portálján röviden összefoglalt ítéletben a törvényszék elfogadta említettek jogosultságát a pereskedésre, de megalapozatlannak tartotta a többnyelvű feliratok kérését.
Korábban egy holland emberjogi alapítvány azonos keresete alapján ugyanez a törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt.
A másodfokon eljáró táblabíróság azonban úgy vélte, a holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per immár egy kolozsvári egyesület nevében, kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.
Igazságtalannak és törvénytelennek tartom az ítéletet. Mindenképpen fellebbezünk ellene
– jelentette ki Szőcs Sándor ügyvéd, a Minority Rights egyesület elnöke.
Azért tartja törvénytelennek, mert a közigazgatási törvény kimondja, az 1992-es népszámlálás adatai alapján kell megvizsgálni, hogy egy kisebbség helyi aránya meghaladja-e az anyanyelvhasználatra feljogosító fontos húszszázalékos küszöbértéket. Ekkor pedig a magyarság kolozsvári aránya meghaladta a küszöböt.
A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.
