Philip Hammondot a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában arról faggatták, hogy milyen esélyeket lát az uniós szabályozási reformokat célzó brit követelések elfogadására a jövő heti EU-csúcson. Hammond szerint valós a félelem Európában attól, hogy ha Nagy-Britannia távozik, a járvány terjedni kezd. A többi EU-tagállamnak ezért nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy Nagy-Britannia sikeres lehet az EU-n kívül is.
Ugyanakkor az már egyértelműen szerepel az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által nemrég ismertetett egyezménytervezetben, hogy Nagy-Britannia kimaradhat az EU-integráció mind szorosabbra vonásának egyébként törvényileg kötelező folyamatából, emellett megvannak a keretei az euróövezeti és az euróövezeten kívüli EU-tagországok viszonyrendszerének szabályozására is – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: az az alapelv is elfogadott most már, hogy az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Kijelentette mindazonáltal, hogy jóllehet mindezek alapján már látszanak a megállapodás körvonalai, de sok a nem rögzített elem, amelyekről a következő napokban még tárgyalni kell. Hammond szerint lesznek olyan részei a tervezetnek, amelyekről az uniós állam- és kormányfők személyesen döntenek majd a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.
Az egyezménytervezet szövegében “még sok a szögletes zárójel és az üresen hagyott rész, egyes helyeken pedig nem egyértelmű a fogalmazás” – mondta a brit külügyminiszter. Hozzátette: az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának újraszabályozását is még végső formájába kell önteni, meg kell határozni, hogy ez az intézkedés miként illeszkedik majd ahhoz a szélesebb körű szabályozási átalakításhoz, amelynek célja Nagy-Britannia “mesterséges vonzóerejének” csökkentése.
Hozzátette: ha a jövő heti EU-csúcson nem sikerül végleges egyezségre jutni, akkor folytatódnak a tárgyalások.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt a Donald Tusk által február elején Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.
A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.
(MTI)
