A november 13-i párizsi terrortámadásokra válaszul Francois Hollande államfő által kezdeményezett reform két fő javaslata, hogy foglalják alkotmányba a rendkívüli állapot szabályozását, valamint a terrorizmusért elítéltek megfoszthatóságát francia állampolgárságuktól.
A közvélemény-kutatások szerint a franciák többsége által eleinte támogatott kezdeményezés olyan heves társadalmi vitát váltott ki, és elsősorban a második pont olyannyira megosztja a képviselőket a kormánypárti és az ellenzéki oldalon is, hogy a reform elfogadása teljesen bizonytalannak tűnik.
Manuel Valls miniszterelnök vitaindítójában legitimnek nevezte az állampolgárság megfoszthatósága miatt hetek óta tartó vitát. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy tavaly 11 merényletet hiúsítottak meg a hatóságok, s az iszlám szent háború, a dzsihád iránt érdeklődő francia állampolgárok száma már elérte a 2 ezret.
A terrorfenyegetettség jelen van, és tartós lesz. A franciák ezért azt kérik tőlünk, hogy mindent tegyünk meg a védelmükben, fogalmazott a kormányfő a nemzetgyűlésben, ahol a képviselőknek alig harmada jelent meg.
Szombaton ezrek tüntettek Párizsban az alkotmányreform ellen, amely a tiltakozók szerint visszalépést jelent a francia demokrácia számára. A reform ellenzői attól tartanak, hogy az igazságtalanul célba veszi a muszlimokat, egyesek szerint pedig arra a második világháborús intézkedésre hasonlít, amelynek keretében megfosztották állampolgárságuktól a francia zsidókat.
A vita egyébként elsősorban szimbolikus, hiszen a rendkívüli állapotot 1955 óta törvény szabályozza, és alkotmányba iktatása a gyakorlatban nem jelentene lényegi változást. Az ellenzők ezért is tartják feleslegesnek az intézkedést.
Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán a Le Monde című napilapban rámutatott, hogy a rendkívüli állapot kivételes eszköz, amely lehetővé teszi a hatalom számára, hogy bírói felhatalmazás nélkül intézkedjen, ami “súlyosan korlátozza az alapvető szabadságok gyakorlását, és meggyengít bizonyos, a jogállamiság által nyújtott garanciákat”.
A biztos szerint a rendőrök által elkövetett jogsértések, különösen azok az erőszakos intézkedések, amelyek téves információn alapultak, nagy erkölcsi és anyagi károkat okoztak olyan személyeknek – gyakran muszlimoknak -, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz. Muiznieks hangot adott véleményének, hogy a rendkívüli állapot, amelyet a francia parlament bele kíván foglalni az alkotmányba, “viszonylag korlátozott mértékben” gyakorolt befolyást a terrorizmus elleni harcra.
Manuel Valls miniszterelnök szerint viszont a rendkívüli állapot alkotmányba iktatása olyan, mint ha annak “különleges jellegét márványba foglalnánk”. A rendkívüli állapot – amely lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tartson bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendeljen el – a kormányfő szerint “hatékony és elengedhetetlen a franciák biztonságának biztosításához”.
A szöveg másik vitatott pontja a terrorizmusért elítéltek megfosztása francia állampolgárságuktól. Eredetileg csak a kettős állampolgárokra vonatkozott volna a javaslat, a szocialisták kérésére módosított szöveg azonban “az egyenlőség elvének nevében” a csak francia állampolgársággal rendelkezőket is érinti. Ez viszont azért vet fel aggályokat, mert a nemzetközi jog alapján senki nem tehető hontalanná.
A vita ellenére a nemzetgyűlés várhatóan jövő szerdán kormánypárti többséggel elfogadja a javaslatot. A szenátusban – amely elé márciusban kerül a szöveg – viszont az ellenzéki jobboldal van többségben, így ott bizonytalan a tervezet sorsa.
Az alkotmánymódosítás végleges elfogadáshoz a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a képviselők és szenátorok háromötödös támogatására van szükség, amely egyelőre nem biztosított.
(MTI)
