Helikoptereket és mentőosztagokat vetett be az indiai hadsereg szerdán tíz katona felkutatására, akik minden valószínűség szerint a hó fogságába kerültek Kasmírnak abban az övezetében, amelyet “a világ tetején fekvő csatatérnek” neveznek. A katonáknak csaknem 6 ezer méteres magasságban veszett nyomuk, a Sziacsen-gleccser zord vidékén, amelynek birtoklásáért India és Pakisztán 1984 óta többször is összecsapott egymással. Az indiai védelmi tárca közleménye szerint a hadsereg őrhelyét lavina sodorta el.
A Karakorum-hegységben, a vitatott hovatartozású Kasmír régió északi részén levonuló Sziacsen-gleccser környéke a világ legmagasabban elterülő militarizált zónája. India és Pakisztán több ezer katonát állomásoztat, nemritkán 6 kilométernél is nagyobb magasságban, olyan gleccserveszélyes területen, ahol a hőmérséklet mínusz 60 fok alá is süllyedhet. A két szembenálló fél hadseregének soraiból a fagy, a magassági betegség és a hegyekről lezúduló hó több áldozatot szedett, mint a fegyveres összecsapások. A gleccser pakisztáni oldalán 2012-ben egy lavina 140 embert, köztük 129 katonát ölte meg.
#Kashmir #avalanche: Ten Indian soldiers missing on Siachen https://t.co/dx8g8O9jqW Jo pic.twitter.com/MEuKUnaYQB
— BBC Weather (@bbcweather) February 3, 2016
A gleccser feletti ellenőrzésnek egyébként a katonai szakértők zöme szerint nincs stratégiai jelentősége, 1984-ig egyik rivális ország sem állomásoztatott ott folyamatosan egységeket. Újdelhi és Iszlámábád elvileg ugyan egyetért abban, hogy a területet demilitarizálni kellene, ám a kérdésben eddig minden megegyezési kísérlet kudarccal zárult.
Kasmír hovatartozásának kérdése az az elmúlt hét évtized során a legfontosabb konfliktusforrás volt India és Pakisztán között. A két szomszédos ország függetlenségének kikiáltása óta három háborút vívott meg egymással, amelyek közül kettő a terület birtoklásáért folyt.