A német kormány szerdai ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette új menekültügyi reformjavaslatát. A menedékkérők számának csökkentését szolgáló intézkedéscsomag várhatóan március elején lép hatályba. A koalíciós pártok már tavaly novemberben megállapodtak a csomag fő elemeiről, de a részletekről január végéig vitatkoztak. A kormány most a törvénymódosító javaslatok sürgősségi elbírálást kéri a törvényhozástól, hogy az intézkedéseket minél hamarabb bevezethessék.
A berlini vezetés a menekültválság tavaly őszi elmélyülése óta másodszor hajt végre nagyszabású átalakítást a menekültügyi rendszeren. Az új csomag “világos jelzés” a menedékkérőknek és a lakosságnak, azt mutatja, hogy a kormány mindenkinek biztosítani akarja a méltányos eljárás, de “azt is akarjuk, hogy gyorsan távozzon az országból, akinek nincs szüksége védelemre” – nyilatkozott a kabinet ülése után Thomas de Maiziere belügyminiszter. Hozzátette, hogy kiiktatják a rendszerből az összes ösztönzőt, amely arra indíttatott embereket, hogy “eljárási trükkökkel vagy megtévesztéssel” meghosszabbítsa németországi tartózkodását.
Gyorsított eljárás, családegyesítés, csökkentett juttatások
A csomag szinte csak szigorításokat tartalmaz. Legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el. Továbbá két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.
A menedékkérők juttatásait havi szinten 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Megszigorítják a hazatoloncolásra vonatkozó szabályokat is, egészségügyi okokból csak azok a halálos, vagy súlyos betegségben szenvedő elutasított menedékkérők kerülhetik el a toloncolási határozat végrehajtását, akiknek állapota a kitoloncolás következtében előre látható módon tovább romlana.
A tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolási eljárások felgyorsítása céljából a szövetségi kormány felállít egy koordinációs központot, amely a hazaszállítandó menedékkérők úti okmányainak beszerzésével foglalkozik. A kormány ezzel igyekszik felszámolni azt a széles körben elterjedt gyakorlatot, hogy az ország elhagyására kötelezett emberek okmányaik szándékos elvesztésével vagy megsemmisítésével próbálják elkerülni a hazatoloncolást.
Biztonságos országok: Algéria, Tunézia, Marokkó
A kormány egyben kezdeményezi Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. Az indoklás szerint erre a lépésre a tanúk és áldozatok beszámolói alapján többnyire észak-afrikai férfiak által elkövetett szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt van szükség. A biztonságos származási országgá minősítéshez ellenzéki pártoktól – Zöldek, Baloldal – is kell támogatás, mert a tartományokat képviselő kamara, a Bundesrat is szavaz az ügyben, és ott a kormánypártok nincsenek többségben. A Zöldek egyetlen tartományi miniszterelnöke, Winfried Kretschmann baden-württembergi kormányfő, aki a korábbi menekültügyi változtatásokat is támogatta, jelezte, hogy nyitott a javaslatra.
Politikai elemzők a második menekültügyi csomag megszorító, szigorító, a menedékkérők lehetőségeit korlátozó jellegével kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy az utóbbi napokban sokat “keményedett” a kormány tagjainak hangvétele. Így például Angela Merkel kancellár egy szombati beszédében hangsúlyozta, hogy a szíriai menekülteknek távozniuk kell az országból, amikor hazájukban helyreáll a béke, Andrea Nahles munkaügyi és szociális miniszter pedig egy hétfőn megjelent írásában azt hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a beilleszkedésre nem hajlandó menekültek állami támogatását, és kifejtette, hogy a menedékkérőknek teljes erejükkel és vagyonuk felhasználásával is törekedniük kell az önálló boldogulásra.
A Handelsblatt című üzleti lap a napokban azt írta, hogy a kormány folyamatosságként bemutatott irányváltást hajt végre, hogy csillapítsa a menekülthullámot és megszilárdítsa helyzetét. A lap szerint a berlini vezetés közeli jövőre vonatkozó tervei között az is szerepel, hogy igen jelentősen megszigorítják a határellenőrzést, egyebek között a rendőrök létszámának emelésével és a zöldhatáron folytatott járőrözés gyakoriságának növelésével.
