Az Európai Bizottság tisztségviselőivel, köztük az uniós versenyjogi biztossal találkozik kedden Brüsszelben Lázár János, hogy választ adjon a paksi bővítés finanszírozása kapcsán felmerült kifogásokra. A Népszabadság értesülése szerint nem egyszerű technikai egyeztetésről lesz szó, a bizottság illetékeseinek ugyanis egyre kevésbé tetszik az a módszer, hogy az Orbán-kormány „megpróbálja utólag hozzáigazítani” a projektet az uniós jogszabályokhoz.
A lap szerint a kabinet egy 2015-ös, a beruházás megtérülését elemző Rotschild-tanulmányra hivatkozik, ez azonban már csak keltezése miatt sem szolgálhatott a 2014. januári kormánydöntés alapjául, ráadásul arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a bővítés, csak akkor kifizetődő, ha az áramárak több mint duplájára drágulnak. Márpedig a kormány tartósan olcsó áramot ígér, és az energiapiacon sincs drágulásra utaló előrejelzés.
A bizottság szerint elkerülhetetlen, hogy pótlólagos állami befizetésekre legyen szükség, a 12,5 milliárdos keretben ugyanis nincs benne a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolója, az elektromos hálózat kiépítése vagy a kötelező tartalék energiatermelő kapacitás kialakítása. A testülettel megosztott szerződésekből az is kiderül, hogy ha a végső számla meghaladja a 12,5 milliárd eurót, a többletet mindenképpen a magyar adófizetők állják, ami azért aggasztó, mert az utóbbi években egyetlen nukleáris beruházás sem készült el a tervezett idő- és költségkereten belül.
