Továbbra is Luxembourg az Európai Unió leggazdagabb tagállama: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a 28 tagú közösségben a nyugat-európai nagyhercegség. Ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken kiadott jelentésből, amely a tavalyi végleges adatokat is tartalmazza.
Nincs változás abban sem, hogy 2012 és 2013 után tavaly is Bulgária volt az Európai Unió legszegényebb országa, amelynek lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is.
Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 134 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékot tesz ki.
Összesen 11 tagállamban haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP, ezek Luxemburg és Írország mellett:
- Hollandia (131 százalék)
- Ausztria (130 százalék)
- Dánia (125 százalék)
- Németország (124 százalék)
- Svédország (123 százalék)
- Belgium (119 százalék)
- Finnország (110 százalék),
- Nagy-Britannia (109 százalék)
- Franciaország (107 százalék)
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (91 százalék), majd sorrendben Csehország (85 százalék), Málta (84 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (78 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (76 százalék) Litvánia (75 százalék) és Görögország (73 százalék) következik.
Igen, a többiek csórók – mi is
A maradék hat ország közül Lengyelországban és Magyarországon az egy főre jutó GDP egyaránt 68 százaléka volt az uniós átlagnak. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 59, Romániában 55, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Az AIC-mutatót nézve is Luxembourg az első, az EU-s átlag 141 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 51 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxembourg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (122 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (115 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Hollandia (113 százalék), Franciaország (112 százalék) és Svédország (111 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 12 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Görögország (83 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (81 százalék), Málta (79 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék).
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás területén az előző három év során nagyjából stabil volt a teljesítmény az országokban. Mindazonáltal 2012-höz képest egyértelmű javulás mutatkozott a balti köztársaságokban, Csehországban és Szlovákiában, Csökkenés pedig Olaszországban és Cipruson.
Magyarország esetében ilyesmiről nem szól a fáma.
KSH: Magyarország alig tud felzárkózni
A KSH szomorú adatai teljesen összecsengenek az Eurostat felmérésével: a statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint mennyiben az egy főre jutó GDP-t vásárlóerő-paritáson számoljuk, úgy azt látjuk, hogy Magyarország az uniós átlag 68 százalékán állt tavaly, ezzel pedig a régióból csak Romániát és Bulgáriát tudtuk megverni. Az uniós csatlakozásunk óta 6 százalékkal tudtunk csak közeledni az EU átlagához.
