Az állam- és kormányfők után a résztvevő 195 ország küldöttségei vették át kedden a főszerepet és kezdték el a komoly tárgyalásokat az ENSZ december 11-ig tartó klímakonferenciáján. A cél, hogy kompromisszumra jussanak a légkör felmelegedésének korlátozásáról. Remélhetően kidolgozzák a mindenki számára elfogadható, kötelező megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.
A hétfői nyitónapon közel 150 ország elnöke vagy kormányfője szenvedélyes felszólalásokban sürgette a Föld megmentését célzó intézkedéseket a Párizs melletti Le Bourget kiállítócsarnokában. Keddtől a szakértőkre hárul az a feladat, hogy a már előkészített, mintegy 50 oldalas megállapodás sűrű szövegét megnyirbálják, majd december 7-től már miniszteri szinten folytatják az egyeztetést.
A feladat nem könnyű: a szövegben több mint 200 helyen választani kell a megfogalmazott mondatok között, több mint 1200 kifejezés vagy mondat szerepel zárójelek között. A tárgyalóknak például 34 esetben kell választaniuk a “kellene” vagy “kell” kifejezés között. Egy európai küldött szerint rendszerint elakadnak a tárgyalások, miként az idén előkészítő egyeztetések is mutatták. Így fogalmazott:
Nehéz lesz. A megállapodástervezet hosszú, és sok az eldöntésre váró választási lehetőség. Milyen gyorsasággal fognak haladni a tárgyalások?
Az egymástól eltérő fejlettségű és helyzetű országok között számos vita van, ugyanis a klímapolitika a gazdaság és a társadalom minden szektorát érinti, így nehéz kompromisszumra jutni.
A szigetországok, amik a vízszint emelkedése miatt máris vészhelyzetbe kerültek, gyors és erős intézkedéseket sürgetnek. A jelentős kőolaj- vagy széniparral rendelkező országok, mint az öbölmenti monarchiák vagy Ausztrália, húzódoznak az érdekeiket sértő vállalásoktól. Az energiatermelésben alapvetően szénre támaszkodó Indiából már az is idegességet vált ki, ha meghallja a dekarbonizáció szót.
Egyelőre még arról sincs egyezség, hogy hány fokban maximálják a légkörnek felmelegedését, és egyáltalán szerepeljen-e szám a párizsi megállapodásban.
A jelenlegi legáltalánosabb elképzelés szerint a Föld légkörének felmelegedését 2 fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes nemzeti felajánlásokkal párhuzamosan a december 11-re kidolgozandó klímavédelmi egyezmény általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Kedd délelőtt a klímaváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői megbeszélést tartottak a világ leggazdagabb országainak vezetőivel. Barack Obama amerikai elnök a szigetországok, Francois Hollande francia államfő pedig 12 afrikai ország vezetőivel ült össze és hallgatta meg panaszukat az elsivatagosodástól kezdve az erdőirtáson át a vízszint emelkedéséig. Hollande azt ígérte, hogy Franciaország 2020-ig kétmilliárd euróval támogatja az afrikai országokat a megújuló energiaforrásokra való áttérés folyamatában – írja az MTI.
