Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, az Eurogroup elnöke elismerte, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya nagyon sokat tett a hitelfeltételek teljesítése terén, de néhány reform még hátra van. Ezeket sürgősen be kell vezetni, mert csak ekkor lehet felszabadítani a hitelkeret újabb részletét és megkezdeni a tárgyalásokat más nagy kérdésekről, a görög bankok feltőkésítéséről és a hitelkönnyítésről.
A vita most konkrétan arról folyik, hogy mi legyen az az összeghatár, amely alatt a hitelező nem foglalhat le egy ingatlant a hátralékos jelzálogkölcsön-tartozás fejében.
Ezt a véleményt a francia pénzügyminiszter is osztja. Ilyen adósvédelmi szabályok Franciaországban és Németországban is vannak és “furcsa többet követelni Görögországtól, mint ami a hitelező országokban van” – mondta Michel Sapin.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja azt mondta, hogy személy szerint “ésszerűen optimista” a megállapodást illetően, és “ha ma nem is, a következő napokban sikerül egyezségre jutni”.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron hagyta jóvá a 2010 óta már harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot a csőd fenyegette Görögország számára. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.
Görögország a válság évei alatt GDP-je negyedét elvesztette, részben a hitelezők által követelt megszorító intézkedések következtében. A görög hazai össztermék a második negyedévben a fogyasztás és az export megélénkülésének köszönhetően 0,9 százalékkal bővült.
Az Európai Bizottság múlt héten közzétett őszi prognózisa szerint azonban az ország a tavalyi 0,7 százalékos növekedés után visszasüllyed a recesszióba, és a hazai össztermék az idén 1,4 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal zsugorodik. A bizottság májusban még 0,5 százalékos növekedést prognosztizált erre az évre.
