Angela Merkel a düsseldorfi ipari klub egyesület (Industrie-Club Düsseldorf e. V.) szerda esti rendezvényén elmondott beszédében – a csütörtökön ismertetett leirat szerint – kiemelte, hogy a válságokat mindig a kiváltó okok megszüntetésével lehet legyőzni, a sok menekült jelentette problémát pedig “biztosan nem lehet a német-osztrák határon rendezni”, mert az okok máshol vannak.
Ezeket az okokat a menekülteket kibocsátó “származási országokban” és “a származási országokkal szomszédos országokban” lehet megtalálni. Így az okok közé tartozik, hogy 27-ről 13 dollárra csökkent a Libanonban és Jordániában élő menekültek élelmiszer-ellátására jutó havi, fejenkénti összeg.
Törökországban “sem könnyű a menekültek helyzete”, hiszen nem rendelkeznek menekültstátussal, hanem csak “vendégként” tartózkodhatnak az országban, ami egyebek között azt jelenti, hogy nem vállalhatnak munkát, és olyan sokan vannak, hogy jó pár közepes méretű török városban a szíriai menekültek száma meghaladja a helyi lakosság létszámát. További fontos tényező az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenése Szíriában, és ezzel összefüggésben az, hogy sok szíriai egyre kevésbé reméli, hogy visszatérhet hazájába, miközben megtakarításaik elfogytak. Mindez olyan “nyomást eredményezett, amely hozzájárult a menekültáramlatok létrejöttéhez” – fejtette ki Angela Merkel.
Kifejtette: az uniós menedékjogi szabályozás azon alapul, hogy a külső határok védelmét a schengeni övezetről és a menekültügyet szabályozó dublini rendszerről szóló megállapodáshoz is csatlakozott – uniós külső határral rendelkező – uniós tagállamok látják el. A külső határral nem rendelkező tagok – például Németország – pedig sokáig csak élvezték a belső határőrizet felszámolásának előnyeit, amelyek a szabad mozgás és a belső piac működési lehetőségének kiteljesedéséből fakadtak, és nemigen foglalkoztak a határvédelemmel és a menekültüggyel, mert az nem tartozott rájuk.
Ezt a gyakorlatot a menekültek nagy száma miatt nem lehet folytatni, mert “természetesen teljesen lehetetlen, hogy egyedül Görögország fogadja be az összes Törökországból érkező menekültet”. A határellenőrzést persze mindenhol vissza lehet állítani, de az nagymértékben korlátozná a belső piacot és a szabad mozgást, vagyis a menekültválság közös európai probléma, amelynek terheit közösen kell viselni – mondta Angela Merkel.
A határvédelem felelősségének áthelyezése a szuverenitás egy részének áthelyezését jelenti a kölcsönös bizalom alapján, és ezt a bizalmat csak akkor lehet fenntartani, hogy mindenki hajlandó “a szükséges következtetések levonására, ha nem működik a rendszer”.
Egy valami világos: a Dublin-megállapodásnak olyan gyengeségei vannak, amelyek miatt változtatásokat kell eszközölnünk, hangsúlyozta Angela Merkel.
Rámutatott: a tengeren húzódó külső határok védelmében “nagy problémák vannak”, ha a védelem “egyoldalú” – vagyis a határ túloldalán fekvő ország közreműködése nélkül valósul meg – és “nem kettő vagy három illegális menekült” érkezik, hanem sok ezer.
Hangsúlyozta: együtt kell működni azokkal az országokkal, amelyekből a menekültek átkelnek az EU-ba, hogy “közösen szervezzük meg a határvédelmet”. Ezért oly fontos a kooperáció Törökországgal, amely “természetesen azt mondja, hogy meg kell osztanunk a terheket egymás között”.
“Ez azt jelenti, hogy legalizálnunk kell”, a terhek megosztásáról nemcsak pénzügyi értelemben, hanem “talán bizonyos legális menekült-kontingensek” révén is szükséges gondoskodni – fogalmazott Angela Merkel.
Még nehezebb a helyzet az olasz-líbiai határon, hiszen Líbiában összeomlott az állam. Ezért a tengeri embermentő műveletek mellett “intenzív diplomáciai erőfeszítésekre van szükség az egységkormány létrehozásáért”, mert el kell érni, hogy Líbia ismét képessé váljon a határvédelmi együttműködésre és az embercsempészet elleni küzdelemre, “különben sok pénz folyik az embercsempészek zsebébe, és kevés pénz megy fejlesztési segélyezésre és legális migrációra”.
