A 101 tagú törvényhozásban 65-en szavaztak a kormány ellen, vagyis csaknem kétharmados többséggel buktatták meg a kormányt.
A koalíción belüli feszültségek annak nyomán éleződtek ki, hogy – mintegy 260 millió dolláros korrupciós ügylet vádjával – őrizetbe vették Vlad Filatot, aki 2009 és 2013 között volt Moldova miniszterelnöke, a most megbukott koalícióban is kormányzati szerepet vállaló liberális demokraták politikusaként. A kiterjedt bankcsalási eset a tavalyi választások előtt történt, és állítólag három bankot érintett, másfél milliárd dolláros összértékben.
Az egyébként üzletemberként ténykedő, műtrágya-forgalmazással foglalkozó Strelet az ország immár harmadik kormányfője volt idén. Ötvenkét képviselőre, vagyis nagyon szoros többségre támaszkodva alakított kormányt a nyáron, miután elődje, Chiril Gaburici mindössze száz nap elteltével lemondott, mert az a vád érte, hogy meghamisította iskolai végzettségét.
Strelet most azzal vádolta egyik koalíciós partnerét, a Demokrata Pártot, hogy árulást követett el, és a kommunisták, valamint a szocialisták oldalán tört rá a kormányra. A Demokrata Párt vezetője, Marian Lupu ugyanis előző nap lemondásra szólította fel Streletet, aki ezt elutasította, mondván, az felérne annak elismerésével, hogy ő maga is érintett a csalási ügyben.
A bizalmatlansági indítványról megejtett szavazás után azonban Lupu úgy nyilatkozott, hogy szerinte ismét Európa-párti koalíciót kell alakítani. Az államfőnek most három napon belül valakit meg kell bíznia kormányalakítással, a parlamentnek pedig három hónapja van arra, hogy valamilyen összetételű kormánynak bizalmat szavazzon. Ha ez nem sikerül, új választásokat kell kiírni.
Moldovának a Dnyeszter folyótól keletre fekvő keskeny sávjában zömmel orosz ajkú a lakosság, és a területet a szakadár “Dnyeszter menti Köztársaság” tartja ellenőrzése alatt, orosz katonai oltalom mellett.
