Amerikának vezető szerepet kell játszania a veszélyes világban a diplomáciai személyzet biztonságával kapcsolatos kockázatok ellenére is, jelentette ki Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter a bengázi amerikai képviselet ellen 2012. szeptember 11-én végrehajtott támadás ügyében vizsgálódó képviselőházi eseti bizottság csütörtöki meghallgatásán.
Ha Amerika nincs jelen a világnak különösen az instabil helyein, annak következményei vannak, mondta.
Az amerikai diplomácia volt vezetője a várhatóan egész napos washingtoni meghallgatás elején elmondott nyitóbeszédében rámutatott, hogy Chris Stevens tripoli nagykövet – egyike annak a négy amerikainak, aki támadás következtében életét vesztette – tudatában volt annak, hogy veszélyes feladatot vállat.
Clinton szerint a kormány felelőssége a diplomaták biztonságát szavatolni, de lehetetlen minden terrortámadást megakadályozni. Emlékeztetett rá, hogy 1975 óta az amerikai diplomáciai szolgálat több mint 75 tagja vesztette életét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Ronald Reagan, George H. W. Bush és Bill Clinton kormányzása idején amerikai célpontok ellen elkövetett terrortámadások után a kongresszus vezetői mindkét párt részéről, valamint a végrehajtó hatalom képviselői összegyűltek annak megvitatására, hogy hol lehetett a hiba és mit kellene másként tenni.
A kongresszusnak a partnerünknek kell lennie, ahogy az volt a korábbi tragédiák idején, mondta.
Sürgette, hogy a nemzetbiztonság érdekeit helyezzék a politikai és az ideológiai érdekek felé. A volt tárcavezető elmondta, vállalja a saját felelősségét a bengázi amerikai képviselet elleni támadásért, hangsúlyozva, hogy személyesen nem volt szerepe a bengázi képviselet biztonságának megerősítésére vonatkozó kérések elutasításában.
Susan Brooks republikánus képviselő kérdésére, hogy miért kapott Clinton 2011-ben nagyságrendekkel több e-mailt a bengázi biztonsági helyzetről, mint 2012-ben és miért nincs a levelei között egyetlen sem, amely említést tett volna a képviselet ellen a lerohanás évének áprilisában és júniusában elkövetett támadásról, a volt miniszter kijelentette, hogy munkája nagyobb részét nem e-maliben végezte.
Az ügyben eddig hét kongresszusi vizsgálat zárult le anélkül, hogy felvetette volna Clinton büntetőjogi felelősségét. Igaz, ezek közül több is arra a megállapításra jutott, hogy a titkosszolgálatok és a külügyminisztérium nem voltak hatékonyak a bengázi képviselet biztosításágának megerősítésére vonatkozó kérések teljesítésében.
Hillary Clintont harmadik alkalommal idézték be az ügyben kongresszusi meghallgatásra. A demokraták oldaláról többször felvetődött a – republikánus politikusok több nyilvános elszólása által alátámasztott – gyanú, hogy a republikánus vezetésű bizottság tevékenységével megpróbálja a listavezető demokrata elnökjelölt-aspiráns választási esélyei aláásni.
Demokrata politikusok kifogásolták, hogy a bizottság 4,7 millió dollár közpénzt költött el a vizsgálódásra, amely 17 hónapon át tartott, vagyis hosszabb ideig, mint a Richard Nixon elnök bukásához vezető Watergate-bizottság munkája.
Republikánus részről arra hívták fel a figyelmet, hogy a testület félszáz tanúvallomást és mintegy 50 ezer oldalnyi dokumentumot mérlegelt, és a vizsgálatot hátráltatta, hogy a külügyminisztérium sokáig nem volt képes a kongresszus rendelkezésére bocsátani Hillary Clinton magánszerverről folytatott elektronikus levelezését.
