Koszovó felvételét javasolta az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe, az UNESCO-ba a szervezet végrehajtó tanácsa. A javaslatról az ENSZ Közgyűlése dönt majd – kétharmados többségre van szükség. Az ENSZ 195 tagországából egyébként 111 ismerte el eddig Koszovó függetlenségét.
Szerbia csalódott a tanács döntése miatt, mert Koszovót továbbra is déli tartományának tartja, másrészt a területet a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják, az ottani kolostorok a szerb pravoszláv egyházhoz tartoznak.
Tomislav Nikolic szerb elnök azt mondta, tovább harcolnak azért, hogy végül ne vegyék fel Koszovót az UNESCO-ba. Vucic miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az ENSZ közgyűlésén még megakadályozható lesz a tagság. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter pedig arról beszélt, hogy szerinte „nem elfogadható, hogy akik korábban szerb kulturális értékeket semmisítettek meg, most azokat védjék”. Az évek során többször is előfordult, hogy a helyi albánok támadásokat intéztek koszovói szerb vallási objektumok ellen, de a szerbek is hasonló választ adtak a támadásokra.
Petrit Selimi koszovói külügyminiszter-helyettes azt mondta: Szerbiának nem kell aggódnia kolostoraiért, Koszovó írásban garantálta, hogy még csak át sem nevezi a területén található, a szerb pravoszláv egyházhoz tartozó objektumokat.
